Húsz éves a Magyar Termék védjegy

Húsz éve indult útjára a Magyar Termék védjegyrendszer, amely mára Magyarország egyik legismertebb, független tanúsítási programjává vált. A szigorú szakmai és jogszabályi alapokon működő rendszer több ezer minősített terméken keresztül nyújt biztos eligazodási pontot a fogyasztóknak és a vállalatoknak egyaránt.

A minősítés életre hívása Bodrogai Ferenc, a Piszke Papír tulajdonosának érdeme, a két évtizede indult kezdeményezés mostanra Magyarország egyik legismertebb, 250 vállalat részvételével, 6 000 minősített termékkel zajló, a magyar gazdaság szövetébe fonódott védjegyrendszerré vált. 

Az Origo munkatársa a védjegyrendszert üzemeltető Magyar Termék Nonprofit Kft. meghívására exkluzív betekintést kapott a minősítési rendszer működésébe, s abba, milyen előnyökkel jár a bekapcsolódó vállalatok és a fogyasztók számára a védjegyes termékek vásárlása.

Mi a közös – csak néhány kiragadott, ismert nevet említve – a Spar, az Aldi, a Reál, a Penny, a Coca-Cola Magyarország, a Gyermelyi, a Caola, illetve a márkanevek mögött álló vállalatokban? Az, hogy mindegyik vállalat használja a Magyar Termék védjegyet, amely immár két évtizede jelent átlátható, a fogyasztói oldalon a minőségi terméket egyértelműsítő jelölést a boltok polcain és az online áruházakban található árukon egyaránt. „Védjegyet” írtunk az imént, de talán a védjegyrendszer a helyesebb kifejezés, mert a Magyar Termék Nonprofit Kft. által megvalósított, kizárólag szakmai alapon működtetett független tanúsítási program keretében a szolgáltatásokra is érvényes, védjegyet érő minősítés szerezhető, s külön metódus alapján kaphat védjegyet az egyébként is magas minőségű termékek közül az, amelyik bizonyos kritériumok mentén azoknál is jobbnak bizonyul az értékeléseken. Ám a minőségjelölésen túl másról is szó van.

Mégpedig arról, hogy a védjegy nem pusztán értékközvetítésre és a termékminőség révén, érték átadására is alkalmas a fogyasztók számára. A „magyar termék” mint fogalom az elmúlt évtizedek talán leghányatottabb sorsú kifejezése a fogyasztói szektorban (függetlenül a védjegyrendszert kezelő nonprofit vállalakozás erőfeszítéseitől), részint azért, mert ahány színtere van az élelmiszerláncnak, annyiféle értelmezésével lehetett találkozni az elmúlt időszakban. Ebben kínál nem csak rendet, gyártói és fogyasztói oldalon is minőségi garanciát a védjegy formájában megszerezhető „Magyar Termék” jelölés. A védjegy és annak elemei a Magyar Termék Nonprofit Kft. által menedzselt rendszer meglehetősen egyértelmű definícióival rendelkeznek – összhangban a hatályos jogszabályok, illetve élelmiszerek esetén az élelmiszerkönyvi előírásokkal –, és így közös platformra hozza az imént említett vállalkozásokat és azok termékeit is. Ezzel pedig mindenki jól jár.

A minőségbiztosítás csak az egyik szerepe a védjegynek

Nézzük meg közelebbről azt, amit az imént védjegyrendszerként hivatkoztunk! Az ugyanis több elemből áll, és láthatóan ebben a rendszerben nem – például – az áruk, termékek keletkezésének földrajzi lokációja a döntő szempont (mint például eredetvédelemi jellegű tanusításoknál), hanem az, hogy a termék értéklánca magyarországi termelésre, magyarországi előállításra épüljön, mépedig teljes mértékben. Ezzel a szigorú következetességgel kiküszöbölhető az, hogy a különféle, minőségre és származási, előállítási helyre utaló önkényes kategóriaválasztások a beszállítók, előállítók kereskedők által bosszúságot okozzanak a fogyasztóknak akkor, ha esetleg az derül ki róluk, hogy bár hangzatosak, de valójában kevés dolgot garantálnak.

A Magyar Termék védjegy így bizonyos értelemben önmaga garanciája, azaz a következetes kritériumrendszerben kiállított, logóval jelzett tanusítások egyúttal a tanúsítási rendszer függetlenségéről, megbízhatóságáról is jelzést adnak a fogyasztónak. Ebben a tanúsítási rendszerben (tartva a védjegyelnevezések írásmódját):

• Magyar Termék: elvárás szerint csaknem 100 százalékban hazai összetevőből, Magyarországon készült termék
• Hazai Termék: összetevőinek több mint 50 százaléka magyar eredetű, és a feldolgozás minden munkafolyamata Magyarországon zajlik.
• Hazai Feldolgozású Termék: a feldolgozás itthon történik, de az összetevők többsége külföldi eredetű.
• Magyar Szolgáltatás: olyan szolgáltatás, mely 75 százaléknál magasabb mértékben tartalmaz magyar hozzáadott értéket.
• Kiváló Termék: legalább két minőségi tulajdonsága, valamint egy komplex szempontrendszerű értékelés alapján kiemelkedően magas minőséget képvisel.

A minősítés minden esetben szigorú, független szakvéleményekre támaszkodik, a Magyar Termék Nonprofit Kft.-nél pedig azután gondosan ápolják a kapcsolatot a védjegybirtokosokkal, amikor azok minősítést szereznek egy vagy több termékre. Nem csak a rendszeres felülvizsgálat miatt, hiszen – miként Benedek Eszter, a nonprofit vállalkozás ügyvezetője jelezte – a cég „nem hatóság, hanem partner”. Hanem azért is, mert a tanúsítási program iránt érdeklődőket és az abba már bekapcsolódott vállalatokat rendszeres szakmai rendezvényekkel támogatják.

Az edukációban kell erősnek lennünk, abban, hogy a fiatalabbak legyenek tisztában azokkal a fundamentális alapokkal, amelyekre építhezhetnek.

Bár a Magyar Termék Nonprofit Kft. védjegyeit nem csak élelmiszerek kaphatják meg, de ilyen alapot jelentenek országunk kiváló adottságai a minőségi élelmiszerek előállításához" – mondta Bodrogai Ferenc, aki Benedek Eszterrel, a cég ügyvezetőjével együtt azt is elárulta: nem minden terméknek sikeres elsőre a tanúsítása. Sőt: előfordult már, hogy a szigorú bírálaton a védjegyalapító vállalatának terméke sem felelt meg elősre.

S ha már edukáció: a Magyar Termék Nonprofit Kft. 2024-ben stratégiai együttműködésre lépett az Oktatási Hivatallal, aminek eredményeként tananyag lett a védjegyrendszeres kezdeményezés, pontosabban egy ezzel kapcsolatos feladatgyűjtemény segíti a gyerekek tájékoztatását, a témára vonatkozó edukálását.

Nem igényel hosszas alátámasztást az, hogy kézzelfogható és hosszabb távra egyaránt szóló társadalmi-gazdasági előnyökkel jár az, ha lehetőleg a teljes élelmiszer- vagy termék értéklánc Magyarországon halad végig.

Ebben pedig a kiskereskedelemben markáns pozíciót maguknak kihívó diszkontláncoknak is szerep jut: az Aldi, a Spar, a Penny, az Auchan és más nagy láncok üzleteiben a láncok saját márkás termékein is egyre nagyobb számban találkozni Magyar Termék védjeggyel, nem csak a gyártói márkákén. Így valósul meg az, hogy az élelmiszeriparban a gyártói márkák és a nagy áruházláncok saját márkás termékei a Magyar Termék Nonprofit Kft. védjegyrendszere révén egy platformra kerülnek. 

Ez pedig vásárlói oldalról nézve sem mellékes, mivel a saját márkás termékekbe (és azok előállítóiba) vetett fogyasztói bizalmat növelik a védjegyek, ha pedig ilyen terméket vásárolunk, azzal éppúgy a magyar értéklánc elemeit támogatjuk.

A vállalatok oldaláról nézve pedig egyértelmű az előny: a nonprofit vállalat által a 2025 júliusában közzétett, reprezentetív felmérés eredményei szerint a vásárlók 86,6 százaléka előnyben részesíti a Magyar Termék védjegyes terméket, több mint 76 százalékuk rendszeresen tesz a kosarába ilyen termékeket.

Nem csak a vásárlóknak, hanem a vállalatoknak is előnyös

A húsz évvel ezelőtt egy logóval indított, mára a gazdaság szereplői és a fogyasztók jelentős része által is ismert védjegy 250 vállalatnál, összesen 6 000 terméknél látható.

Ezek a védjegyek Magyarország legismertebb, eredettanúsító jelölési, tavaly júliusi kutatási eredményeink szerint tízből kilenc vásárló ismeri – mondta Benedek Eszter. „Nekünk pedig húsz évvek az indulás után is az a célunk, hogy a védjegy ne pusztán csak egy trikolor legyen, hanem legyen mögötte valódi tartalom” – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Bodrogai Ferenc pedig így fogalmazott: nem csak védjegyeket ítélnek meg szigorú bírálat alapján, hanem közösséget építenek.

Kérdésként megfogalmazható, hogy míg fogyasztói oldalon szó szerint jól kitapintható előnyt jelent az, ha vásárláskor egy Magyar Termék védjegyes terméket veszünk le a polcról és helyezünk kosarunkba, addig a vállalati oldalon lehet-e valamilyen mérési módszerrel megragadni a védjegyhasználat üzleti eredményeit. A rövid válasz az, hogy afféle aggregált számot erről közölni nem lehet (a módszertani lehetetlenség miatt), a hosszabb viszont az, hogy a védjegyes termékeket szállító vállalatok egészen biztosan számíthatnak arra, hogy a védjegy megléte segíti értékelésüket.

„Valójában van olyan partnerünk, ahol célzottan dolgoztak ki módszert arra, hogy mérjék a védjegy bevezetésének hatásait, ez pedig a Spar Regnum húsüzemének termékeihez kapcsolódik” – avatta be az Origót Benedek Eszter. Hozzátette: a hangsúly azon van, és a vállalakozásnál igazoltnak látják, hogy a védjegy megléte elősegíti a termék értékesítését.

Évente mintegy 10 százalékkal nő a védjegyet használó vállalatok köre, a mostani körben pedig elképesztő gazdasági erő koncentrálódik: együttesen 4 700 milliárd forint forgalmat bonyolító cégekről van szó, amelyeknél összesen több mint 60 000 munkavállaló dolgozik – mondta Benedek Eszter. Az ügyvezető elmondta: a cégnél is törekednek arra, hogy minél több vállalatot szólítsanak meg a védjegyes tanúsítás lehetőségével, de a védjegyrendszer mostanra olyan súlyt képvisel, hogy rengeteg megkeresést kapnak előzetes kapcsolat nélkül is.

Forrás: Origo.hu