Ma ünnepeljük a Közösségi Gazdálkodás Nemzetközi Napját
Ezen a napon arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a fenntartható, helyi és társadalmilag igazságos élelmiszer-rendszerek kulcsa közösségeinkben rejlik. Magyarországon ezt a témát 15 éve kiemelten támogatja és népszerűsíti a Tudatos Vásárlók Egyesülete, amely elkötelezett a minőségi, környezetbarát és helyi gazdaságokra épülő megoldások mellett.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete több mint másfél évtizede dolgozik azon, hogy a fogyasztók és termelők között közvetlen kapcsolat alakuljon ki, erősítve ezzel a közösségi gazdálkodás alapelveit: a helyi erőforrások fenntartható használatát, a szezonális élelmiszerekhez való hozzáférést, valamint a szolidáris, fair piaci feltételeket mindkét fél számára.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemcsak kereshető adatbázis készített az országban működő közösségi gazdaságokról, hanem interaktív térképen is megjeleníti, hogy hol találhatók az átadópontok és gazdaságok, így a fogyasztók könnyen megtalálhatják a számukra legközelebbi helyi termelőket. 2026-ban 27 hazai közösségi gazdaság várja új tagjait, akiket idén is kizárólag a Tudatos Vásárlók listáján találhattok meg egy helyen.
„A közösségi gazdálkodás nem csupán egy termelési modell – ez egy értékrend, amely összekapcsolja a fogyasztót a termőfölddel, a termelővel és saját döntéseivel”– magyarázza Perényi Zsófia, az Egyesület helyi élelmiszer szakértője.
Ez egy egyedülálló modell, szövetség egy gazdálkodó és vásárlói között. A vásárló hosszú távra, akár egy teljes évre elköteleződik a gazdaság mellett, ami a termelőnek pedig biztos megélhetést ad. Vásárlóként pedig hétről-hétre megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerhez jutsz. Ne maradj ki a jóból!
A helyi, rövid ellátási láncok által biztosított élelmiszerek jelenléte a fogyasztók étrendjében és a kiskereskedelmi kínálatban kiemelt jelentőségű tényező a fenntarthatóság és az élelmiszer-biztonság szempontjából
Magyarországon egy friss kutatás szerint a vizsgált élelmiszer-kategóriák polcain mintegy 70,85 %-a hazai eredetű termék – különösen a friss élelmiszerek (például hús, tej, tojás, gyümölcsök és zöldségek) esetén magasabb a hazai arány.
A helyi forrás önmagában azonban nem minden: a vegyszermentes termesztés szerepe ma különösen hangsúlyossá vált az élelmiszer-biztonság és a fogyasztói bizalom szempontjából. Erre mutatott rá a közelmúlt botránya az almákban talált növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatban: egy európai vizsgálat többféle növényvédő szer-maradékát mutatta ki almákban, köztük magyarországi mintákban.
A bio gazdálkodás ezzel szemben kizárja a szintetikus növényvédő szereket, és a bio termékekben kimutatott maradékok rendre a mérési határérték alatt maradnak, vagy egyáltalán nem mutathatók ki, így hozzájárulnak a biztonságosabb, vegyszermentes táplálkozáshoz és a fogyasztók egészségének védelméhez.
A közösségi gazdálkodás a vásárlóknak minőségi, helyi és szezonális élelmiszerellátás biztosít egy egész szezonon át, a gazdáknak pedig kiszámítható bevételt és tervezhetőséget.
„Ez egy olyan élelmiszer beszerzési mód, amely egyaránt jó a termelőnek és a fogyasztónak. A termelők biztos megélhetéshez jutnak, hiszen pontosan tudnak azzal tervezni, hogy hány család vásárol tőlük az év során. A fogyasztók pedig friss, vegyszermentesen termesztett élelmiszert kapnak, és kipróbálhatják, milyen egy zöldség- vagy húsközösség tagjának lenni”- magyarázza Perényi Zsófia.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
