Rural Pact jó gyakorlat: TERA projekt Szlovéniából

Szerző: Rural Pact
2026. május 22.
Nemzetközi hír
Rural pact
Jó gyakorlat
Szlovénia

Hogyan teremthető valódi egyensúly a munka, a családi élet és a közösségi szerepvállalás között a vidéki térségekben? A szlovén TERA projekt kutatásra, közösségi együttműködésre és generációk közötti mentorálásra építve keresett gyakorlati válaszokat a nemek közötti egyenlőség és a vidéki életminőség javítására.

A nemek közötti egyenlőség és a munka-magánélet egyensúly előmozdítása kutatással, kapacitásépítéssel és generációk közötti mentorálással, részvételi megközelítések és bizonyítékokon alapuló eszközök alkalmazásával a hagyományos szerepfelfogások megkérdőjelezése és befogadó, támogató környezet kialakítása érdekében.

Összefoglaló

A szlovéniai Vidéki Ifjúsági Szövetség fiatal női tagjai és a Szlovén Gazdanők Egyesületének tagjai közötti generációk közötti mentorprogram kialakításával, valamint a Posavje és Pomurje térségekben létrehozott több szereplőt összefogó regionális együttműködési rendszerekkel a TERA projekt új megközelítést alkalmazott a vidéki nemek közötti egyenlőség előmozdítására. Az alapot Szlovénia első, a vidéki térségek nemek közötti egyenlőségét vizsgáló országos kutatása adta, amelyet a Gender Equality Research Institute (IPES) készített.

A mentorok workshopokat tartottak és folyamatos támogatást nyújtottak annak érdekében, hogy elősegítsék a szemléletváltást és javítsák a munka és magánélet egyensúlyát.

A projekt több mint 500 vidéki lakost ért el, 100 regionális szereplőt mozgósított és 40 mentort képzett, ezzel egy olyan, más térségekben is alkalmazható modellt hozott létre, amely a kutatást, a kapacitásépítést és a hosszú távú közösségi támogatást kapcsolja össze.

Eredmények

A kezdeményezés jelentős tudásbázist, valamint intézményi és közösségi szintű eredményeket hozott létre a szlovéniai vidéki nők és férfiak előtt álló strukturális egyenlőtlenségek kezelésére.

A projekt egyik legfontosabb eredménye Szlovénia első országos elemzése volt a vidéki nemek közötti egyenlőségről, amelyet az IPES készített a norvég partner, az ENRI összehasonlító kutatási eredményeire is támaszkodva.

A kutatás eredményeire építve Pomurje és Posavje térségében két több szereplőt összefogó regionális bizottság alakult, amelyekben több mint 100 önkormányzati, közintézményi, munkáltatói, civil és helyi közösségi képviselő vett részt. Ezek a fórumok intézményes keretet teremtettek a párbeszédhez és a szakpolitikai megoldások helyi kipróbálásához.

A kapacitásépítés szintén kiemelt eredmény volt. Egy hatmodulos képzési program és Szlovénia valamennyi statisztikai régiójában megszervezett workshopok révén több mint 300 résztvevő kapcsolódott be közvetlenül a programba. Az online platform, a tananyagok és a széles körű kommunikáció eredményeként több mint 10 000 ember férhetett hozzá a projekt tudásanyagához és eszközeihez.

A kétirányú mentorprogram keretében 40 mentor kapott képzést, akik párokban dolgozva workshopokat tartottak és személyre szabott támogatást nyújtottak azoknak, akik gyakorlati megoldásokat kerestek a munka és magánélet jobb összehangolására.

A kezdeményezés összességében megerősítette az intézményi együttműködéseket, és fenntartható eszközöket vezetett be a vidéki fejlesztésben a nemek közötti egyenlőség támogatására.

Háttér

A projekt Szlovénia vidéki térségeiben valósult meg, ahol a földrajzi távolságok, a korlátozott szolgáltatáshozzáférés és a tartós társadalmi nemi szerepelvárások jelentősen befolyásolják a mindennapi életet és munkavégzést.

A nők meghatározó szerepet töltenek be a családi gazdaságokban, a háztartások működtetésében és a közösségi életben, hozzájárulásuk azonban gyakran láthatatlan marad, és korlátozottan jelenik meg gazdasági értelemben.

A hagyományos szerepfelfogások továbbra is elsősorban a nőkre hárítják a gondozási, háztartási és családi feladatokat. A munka-magánélet egyensúlyát támogató intézményi válaszok széttagoltak, a szolgáltatásoktól való távolság pedig tovább nehezíti a segítséghez jutást.

A TERA projekt ezért regionális partnerségeket épített ki annak érdekében, hogy támogassa a munka és magánélet egyensúlyát, az igazságosabb gazdasági részvételt és a gondozási feladatok megosztását.

Célkitűzések

A projekt célja egy integrált, bizonyítékokon alapuló modell kialakítása volt a munka-magánélet egyensúly és a nemek közötti egyenlőség javítására a szlovén vidéki térségekben.

Emellett a kezdeményezés a nők munkaerőpiaci részvételét korlátozó strukturális egyenlőtlenségek kezelésére, országos kutatási adatok előállítására, a szakpolitikai és programtervezési döntések támogatására, valamint a vidéki közösségek, regionális szereplők és mentorok hosszú távú bevonására törekedett.

A projekt célja volt továbbá a nők gazdasági szerepvállalásának erősítése, a generációk közötti tanulás ösztönzése és egy más térségekben is alkalmazható modell kidolgozása.

Tevékenységek, szereplők és ütemezés

A kezdeményezés négy egymásra épülő szakaszban valósult meg.

Elsőként az IPES elkészítette Szlovénia első országos elemzését a vidéki nemek közötti egyenlőségről, míg a norvég partner, az ENRI összehasonlító kutatással járult hozzá a strukturális akadályok, a nemi sztereotípiák és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés feltárásához.

Ezt követően Pomurje és Posavje térségében regionális, több szereplőt bevonó bizottságok alakultak, amelyek a kutatási eredményeket helyi stratégiákká formálták és ösztönözték az ágazatok közötti együttműködést.

Az IPES és partnerei egy hatmodulos képzési programot dolgoztak ki, amely a nemi sztereotípiák, az egyenlőtlen gondozási terhek és a strukturális akadályok kérdéseivel foglalkozott. Ehhez kapcsolódott a TERA online platform is, amely gyakorlati eszközöket biztosított.

A mentorprogram keretében 40 mentor kapott képzést, akik workshopokat tartottak és egyéni támogatást nyújtottak a résztvevőknek.

Sikertényezők és tanulságok

A TERA projekt sikerének egyik kulcsa az volt, hogy a munka és magánélet egyensúlyának kérdését nem egyéni problémaként, hanem a vidéki élet mindennapjaiba mélyen beágyazott strukturális és kulturális kihívásként kezelte.

Különösen innovatív elem volt a biztonságos párbeszédterek kialakítása a különböző generációkhoz tartozó vidéki nők számára. Fiatal nők, édesanyák és idősebb gazdálkodó nők oszthatták meg tapasztalataikat a láthatatlan munkáról, a gazdasági függőségről és a mezőgazdasági munka, a családi kötelezettségek és a közösségi elvárások közötti folyamatos egyensúlyozásról.

Legalább ennyire fontos volt a férfiak tudatos bevonása. A gondozási feladatokról, családi felelősségekről és társadalmi szerepekről szóló beszélgetésekbe történő bekapcsolásuk hozzájárult annak megkérdőjelezéséhez, hogy a munka-magánélet egyensúlya kizárólag női kérdés lenne.

A projekt országos, regionális és helyi médiamegjelenéseken keresztül a vidéki nemek közötti egyenlőség kérdését a szélesebb társadalmi párbeszéd részévé is tette.

Forrás: Rural Pact