Hálózatépítés, KAP és jövőkép
Az EU CAP Network legutóbbi tematikus munkacsoportjai három kiemelt területet vizsgáltak: fenntartható és versenyképes állattenyésztési rendszerek jövőjét, a gazdaságok diverzifikációjában rejlő lehetőségeket, valamint azt, hogyan valósítható meg méltányos és fenntartható átmenet az agrár-élelmiszeripari rendszerben.
A tapasztalatok közös üzenete a hálózatépítés, a Közös Agrárpolitika (KAP) szerepe és a jövőorientált gondolkodás fontossága.
Hálózatépítés, KAP és jövő: tanulságok a legutóbbi tematikus csoportok munkájából
Ismerje meg az EU CAP Network legutóbbi tematikus csoportjainak legfontosabb tapasztalatait a fenntartható és versenyképes állattenyésztési rendszerek, a gazdaságok diverzifikációja, valamint az agrár-élelmiszeripari ágazat igazságos átmenete területén.
2026 januárja és júniusa között az EU CAP Network három tematikus csoportja vizsgált az agrárium és a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó témákat: a fenntarthatóbb és versenyképesebb állattenyésztési rendszereket, a gazdaságok diverzifikációját, valamint az agrár-élelmiszeripari ágazat igazságos átmenetét. Három különböző téma, három eltérő résztvevői kör, mégis három visszatérő üzenet rajzolódott ki: a hálózatépítés fontossága, a KAP-ban rejlő lehetőségek, valamint a jövőre irányuló gondolkodás szükségessége.
A munka során volt személyes sajtkóstoló és virtuális kávészünet, online előadás és gazdaságlátogatás, valamint számos inspiráló ötlet és gyakorlati tapasztalat. Az alábbi összefoglaló ezeknek az élénk szakmai eszmecseréknek a legfontosabb tanulságait mutatja be.
Rendszerszintű megközelítés a fenntarthatóbb állattenyésztési rendszerekért
Az állattenyésztési rendszerek fontos gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális szerepet töltenek be az Európai Unióban. Az agrárium más területeihez hasonlóan az állattenyésztésnek is hozzá kell járulnia az uniós klímacélok eléréséhez.
A KAP szerepe a fenntartható és versenyképes állattenyésztési rendszerek támogatásában című tematikus csoport azt vizsgálta, hogyan lehet hatékonyabban felhasználni a KAP Stratégiai Terveket a fenntarthatóbb állattenyésztési rendszerekre való átállás elősegítésére.
A tematikus csoport munkája január végén személyes találkozóval indult. A résztvevők egy sajtkóstoló kihívással hangolódtak rá a közös munkára, majd áttekintették az Európai Unió különböző részein már működő megközelítéseket és átállási útvonalakat. A megbeszélések során számos lehetséges megoldást azonosítottak a fenntarthatóbb állattenyésztési rendszerek kialakítására.
Az egyik legfontosabb átfogó üzenet a rendszerszintű megközelítés szükségessége volt. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a termelők, a fogyasztók, a piac, a környezet és az intézmények közötti kölcsönhatásokat.
Az első, fenntartható állattenyésztési rendszerekkel foglalkozó tematikus csoportülés csoportos megbeszélései számos kihívásra mutattak rá, ugyanakkor szerencsére sokféle lehetséges megoldást is feltártak. Ezek közé tartozik az új üzleti modellek kidolgozása és a sikertörténetek megosztása, az innováció szélesebb körű alkalmazása, a környezet gazdasági lehetőségként való értelmezése, a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, a vidéki infrastruktúra fejlesztése a piacokhoz való hozzáférés erősítése érdekében, valamint a gazdálkodók számára méltányos árak biztosítása mind a köz-, mind a magánszektor részéről.
Nem lehet csupán egyetlen kérdéssel foglalkozni, rendszerszintű megközelítésre van szükség, mivel minden elem összefügg egymással.
A tematikus csoport tagjai éppen ezért gyűltek össze: azért, hogy tapasztalatot cseréljenek, közösen gondolkodjanak, és megoldásokat keressenek.
A Fenntartható Állattenyésztési Rendszerekkel foglalkozó tematikus csoport tagjai többféle utat azonosítottak a fenntartható és versenyképes állattenyésztési rendszerek felé.
A különböző rendszerek sokfélesége ellenére több közös téma is kirajzolódott. Ilyen volt az árak alakítására való törekvés a termékdifferenciálás és a hozzáadott érték növelése révén, az együttműködés szélesítése és mélyítése egymás között, valamint az értékláncon belül. Szintén fontos szempontként jelent meg az adatok hatékony használata és kezelése, beleértve azok minőségét, hozzáférhetőségét és tulajdonjogát, hogy azok megalapozott döntéseket támogassanak a gazdaságokban, az értékláncban és a szakpolitikai döntéshozatalban. Emellett felmerült a „vidéki reneszánsz” gondolata is, amelyben a fenntartható állattenyésztési rendszerek hozzájárulnak a virágzó vidéki közösségek kialakulásához.
A második találkozóra Portugáliában került sor, ahol a tematikus csoport tagjai kétnapos program keretében előadásokon, csoportos megbeszéléseken és terepi látogatásokon vettek részt. A csoport a fenntarthatóbb állattenyésztési rendszerek előmozdítását szolgáló konkrét intézkedések kidolgozására összpontosított, valamint arra, hogy milyen szerepet tölthet be a szakpolitikai környezet a köz- és magánszféra cselekvésének ösztönzésében. A megbeszélések során több kulcsfontosságú beavatkozási területet azonosítottak.
Felmerült, hogy olyan támogatási rendszerekre van szükség, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását jutalmazzák, figyelembe véve a földterület eltartóképességét. A fiatal gazdák és az új belépők támogatását össze kell kapcsolni a vidéki térségek újjáélesztésével, hiszen csak így biztosíthatók a szükséges infrastruktúrák. A gazdaságszintű adatok szintén kulcsfontosságúak a teljesítmény jobb értékeléséhez és összehasonlításához; ebben egy uniós szintű keretrendszer nagyobb koherenciát teremthetne.
Diverzifikációval a megerősödésért
A diverzifikáció számos lehetőséget kínál a gazdaságok számára, hogy ellenállóbbá váljanak egy gyorsan változó világban. Ez sajátos vállalkozói lehetőség, amely holisztikus megközelítést, gondosan megtervezett stratégiát, valamint a mezőgazdaság, a vidéki gazdaságok és a vidéki közösségek jövőjére irányuló figyelmet igényel.
A gazdaságok diverzifikációjával foglalkozó tematikus csoport a diverzifikáció kihívásait és sikertényezőit azonosította, figyelembe véve a rendelkezésre álló lehetőségek sokféleségét, valamint a támogató, bizonyítékokon alapuló szakpolitika szerepét és jelentőségét.
Az első tematikus csoportülésen a tagok számos diverzifikációs gyakorlatot, kihívást és sikertényezőt tekintettek át. Megvitatták a különböző szakpolitikai megközelítéseket, valamint a KAP szerepét a gazdaságok diverzifikációjának támogatásában, ideértve a fiatal gazdák, a generációs megújulás és az új belépők támogatását is.
A Gazdaságok Diverzifikációjával foglalkozó tematikus csoport tagjai a KAP szerepére összpontosítva azonosították a gazdaságok diverzifikációjának fő kihívásait és sikertényezőit.
A kihívások között szerepelt a földhöz való hozzáférés nehézsége, a készségek hiánya, valamint a szakpolitikák közötti összhang hiánya. A sikertényezők közé tartozott a támogató szolgáltatások elérhetősége, a tudáscsere és a tapasztalati tanulás, valamint az, hogy más ágazatokból is új szereplők kapcsolódjanak be a mezőgazdasági és vidéki vállalkozásokba.
A második tematikus csoportülés termékeny, kétnapos szakmai programot kínált, amely előadásokat, csoportos megbeszéléseket és terepi látogatásokat foglalt magában. Az olasz vendéglátás és gasztronómia ideális környezetet teremtett a közös munkához. A tematikus csoport tagjai gyakorlati példákat vitattak meg, és a KAP szerepét szélesebb szakpolitikai keretekkel együtt vizsgálták. A beszélgetések középpontjában olyan szakpolitikai javaslatok és támogatási mechanizmusok kidolgozása állt, amelyek segíthetik a gazdaságokat tevékenységeik diverzifikálásában. Közös felismerésként fogalmazódott meg, hogy a támogató, koherens és gyakorlati szakpolitikai feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdálkodók a diverzifikáció révén megerősödjenek.
A Gazdaságok Diverzifikációjával foglalkozó tematikus csoport második ülése számos bátor és megvalósítható ötletet eredményezett a vidéki vállalkozások hatékonyabb támogatására.
A csoportos megbeszélések egyik kiemelt témája a finanszírozási architektúra volt, ezen belül a különböző szintű finanszírozási források kombinálása és rugalmas, több forrást összekapcsoló mechanizmusok kialakítása. A stratégiai ösztönzők között felmerült a „RISE”, vagyis a speciális gazdasági térségek regionális azonosításának koncepciója, amely a népességfogyás és az elöregedés ellensúlyozását szolgálhatja. A tudás és készségek területén digitális platformok létrehozását javasolták a több szereplőt összekapcsoló hálózatépítés, a tanácsadási folyamatok és az innovációs támogatás érdekében.
A megerősítés és felhatalmazás témakörében a női vezetés ösztönzése, valamint a vidéki szerepek professzionalizálása került előtérbe a családi hálózatok és szolgáltatások erősítésén keresztül. Az üzleti innováció kapcsán a klaszterek szerepét emelték ki az intelligens szakosodás előmozdításában, valamint az ágazatra szabott diverzifikációs meghatározások alkalmazását. A növekedés egyszerűsítése érdekében fontosnak tartották a bürokratikus terhek csökkentését, a rugalmas szabályozásokat és a határokon átnyúló jó gyakorlatok hasznosítását.
A KAP által finanszírozott gazdaságdiverzifikációs projektek számos inspiráló példája megtalálható a Jó Gyakorlat adatbázisban. Ezek közül nyolc történet az EU CAP Network legújabb projektbrosúrájában is szerepel, ahol bemutatják, hogy kis- és közepes méretű gazdaságok, valamint családi gazdaságok hogyan jártak sikerrel ezen az úton az egész gazdaságot átfogó megközelítések, a hálózatépítés, a kollektív megoldások, a képzés és a kapacitásépítés révén.
Igazságos átmenet az agrár-élelmiszeripari rendszerben
A tematikus csoportok eddigi munkájának egyik átfogó üzenete a jövőorientált megközelítés fontossága. Ez arra ösztönzi a KAP valamennyi szereplőjét – a gazdálkodóktól a döntéshozókig –, hogy olyan gyakorlatokat tegyenek lehetővé, alakítsanak ki és alkalmazzanak, amelyekben a gazdasági életképesség, a környezeti ambíciók és a társadalmi igazságosság együtt érvényesülnek. Röviden: ez az igazságos átmenet.
A korábbi tematikus munka eredményeire építve az agrár-élelmiszeripari rendszer igazságos átmenetével foglalkozó tematikus csoport egy rendkívül dinamikus online találkozóval kezdte meg munkáját. A tematikus csoport tagjai élénk előadásokon és intenzív megbeszéléseken keresztül osztották meg tapasztalataikat.
Az esemény rávilágított arra, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat sajátos jellemzői jelentősen eltérnek a szénbányászati ágazattól, ahol az „igazságos átmenet” fogalma a 2000-es évek elején kialakult. Az agrár-élelmiszeripar esetében sokkal szélesebb érintetti kört kell figyelembe venni, hiszen az élelmiszer-értékláncban a termelőtől a fogyasztóig minden magán- és közszereplő érintett. Ezért a találkozó egyik kulcsüzenete az volt, hogy biztosítani kell az átmenet által közvetlenül érintett emberek valós, tartós és őszinte bevonását, hogy senki ne érezze úgy, hogy kimarad vagy hátrahagyják.
Az Agrár-élelmiszeripari Rendszer Igazságos Átmenetével foglalkozó első tematikus csoportülés az Európai Unió különböző részein működő KAP-szereplők tapasztalataira épített, jóval túlmutatva magának a csoportnak a tagságán.
Más tematikus csoportok eredményei is különösen relevánsak az igazságos átmenetről szóló párbeszéd szempontjából. Az igazságos átmenet megvalósításához figyelembe kell venni többek között a mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelését és a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát, a gazdálkodók gazdasági sérülékenységét, a mezőgazdasági generációs megújulást, a gazdálkodók társadalmi hozzájárulásának elismerését, az együttműködést, a vidéki térségek vízmegtartó képességének javítását, valamint a fenntarthatóbb állattenyésztési rendszerekre való átállás támogatását.
A második tematikus csoportülésen a tagok Brüsszelben találkoztak, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki, és megvitassák, milyen szakpolitikai – különösen KAP-hoz kapcsolódó – szerepre, valamint milyen irányítási struktúrákra és folyamatokra van szükség az agrár-élelmiszeripari rendszer igazságos átmenetének támogatásához. A megbeszélések egyik kulcseredménye a holisztikus megközelítés szükségessége volt: össze kell kapcsolni az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc valamennyi szereplőjét annak érdekében, hogy közös célokról és haladási irányról állapodjanak meg, miközben biztosított a szakpolitikai koherencia.
Az Agrár-élelmiszeripari Rendszer Igazságos Átmenetével foglalkozó tematikus csoport második ülése megmutatta, hogy az átmenet holisztikus megközelítést igényel. Ennek keretében az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc minden szereplőjét – a termelőktől a kiskereskedőkön át a fogyasztókig – össze kell hozni, hogy közös célokat és irányt határozzanak meg.
Ehhez olyan irányítási megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják valamennyi érintett szereplő bevonását és valódi részvételét, beleértve a marginalizált hangokat is. Fontos a teljes értékláncban való gondolkodás, a körforgásosság és a biogazdaság középpontba állítása, valamint a nagyobb együttműködés ösztönzése és a táji léptékben való munka a nagyobb hatás elérése érdekében. Szintén lényeges a kockázatok megosztása az értéklánc mentén, a gazdálkodók jóllétének és mentális egészségének kezelése, továbbá a KAP stabilitásának és más szakpolitikákkal való összhangjának biztosítása. A közfinanszírozás megerősítéséhez a magánfinanszírozás bevonása is szükséges.
A munka folytatódik
A cikk írásának idején a három tematikus csoport egyes eredményeinek véglegesítése még zajlik. Ezek között jó gyakorlatokat bemutató gyűjtemények és szakpolitikai ajánlások is szerepelnek, amelyek hamarosan megjelennek az egyes tematikus csoportok oldalain, valamint az EU CAP Network kiadványtárában.
A friss hírekért érdemes követni a havi hírlevelet és az EU CAP Network közösségi médiafelületeit, ahol hamarosan az új tematikus csoportokhoz való csatlakozásra vonatkozó érdeklődésnyilvánítási felhívások is megjelennek.
Forrás: EU CAP Network
