A magyar falu helyzetéről tanácskoztak Nagykökényesen
A magyar falvak múltjáról, jelenéről és közös jövőjéről, valamint a vidéki életminőség változásairól, a helyi közösségek megtartóerejéről, a generációváltásról és az okos falvak lehetőségeiről tanácskoztak a nagykökényesi Dessewffy-kúriában megrendezett Falukonferencia 2026 szakmai rendezvényen.
A „Merre tart a magyar falu? – 15 év után múlt, jelen, jövő” című konferenciát a Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület és a Kis-Térség Fejlesztők Szakmai Egyesülete (KIFESZ) szervezte. A rendezvény a 15 évvel ezelőtt, hasonló címmel megrendezett Falukonferenciához, valamint a KIFESZ 30 éves jubileumához is kapcsolódott. A szakmai nap fővédnöke Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztési államtitkár volt.
A Falukonferencia olyan találkozási pont, ahol „nincsenek idegenek, csak olyan barátok, akik még nem találkoztak” – fogalmazott köszöntőjében Eperjesi Tamás, a KIFESZ alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a résztvevők a vidék ügyéért dolgozó szakmai közösség tagjai, akiknek közös felelősségük, hogy a falvak jövőjéről ne elszigetelt intézkedésekben, hanem együttműködésben gondolkodjanak.
Besszer Andrásné, Nagykökényes polgármestere felidézte, hogy 2011 után ismét a Heves vármegyei település ad otthont a Falukonferenciának. Mint mondta, az akkori kérdések az elvándorlás megállításáról és az intézmények megmaradásáról szóltak, ma pedig már a klímaváltozáshoz és a digitalizációhoz való alkalmazkodás is a falvak előtt álló legfontosabb kihívások közé tartozik. Kiemelte: a falu nem csupán agrártér, hanem biztonságos élettér és otthon, amely élő közösségként képes megújulni.
A Zalai Falvakért Egyesület képviseletében Guitprechtné Molnár Erzsébet a hazai vidékfejlesztés elmúlt három évtizedének tapasztalatairól beszélt. Felidézte G. Fekete Éva és Csatári Bálint emlékét, felelevenítette Kulcsár László professzor vidékfejlesztési gondolatait. A zalaszentgróti térség példáján keresztül bemutatta, hogy a helyi fejlesztésekben a párbeszédkörök, a tervezői műhelyek, a fiatalok bevonása, az önkormányzati és civil partnerségek, valamint a helyi termékek és a Nyitott Porta program egyaránt fontos szerepet kaptak.
Kovách Imre szociológus, kutatóprofesszor, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa és az MTA levelező tagja a társadalmi változásokról és a vidéki átalakulásokról tartott előadást. Rámutatott: a községek és a 25 ezer fő alatti kisvárosok együtt a magyar népesség többségét adják, ezért a vidék fogalmát nem lehet pusztán közigazgatási vagy agrárszempontból értelmezni. Kiemelte, hogy a kisebb településeken továbbra is jelentősek a társadalmi hátrányok, a létminimum alatt élők aránya a legkisebb községekben különösen magas. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi társadalmak autonómiájának védelme a következő időszak egyik kulcskérdése lesz.
A falusi élhetőség változó területi mintázatairól beszélt Orbán Kristóf területfejlesztési szakértő. Előadásában a falu elmúlt száz évének átalakulását tekintette át: míg a korábbi falu mezőgazdasági függőségre, zárt közösségekre, hagyományos társadalmi rendre és infrastrukturális elmaradottságra épült, addig a mai falu sok esetben ingázó életmódú, lazább beépítésű, személyesebb kapcsolatokkal működő közigazgatási és közösségi egység. A szakértő szerint a mai falusi élhetőség csak a város és vidék funkcionális összetartozásában értelmezhető, mert az emberek által használt térségek már régen túlnőttek a településhatárokon.
Borda Áron József családi gazdálkodó, egyetemi oktató, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa a mezőgazdasági generációváltásról tartott előadást. Elmondta: a gazdaságvezetők száma csökken, életkoruk emelkedik, a 40 év alatti gazdálkodók aránya Magyarországon mindössze 9,9 százalék, ami az uniós átlagnál is alacsonyabb. Kutatási eredményei szerint a sikeres gazdaságátadás nem feltétlenül azt jelenti, hogy a gazdaságot mindenképpen családtag vigye tovább, hanem azt, hogy az előző generáció által felépített gazdaság egyben maradjon, fejlődjön, és az új nemzedék saját hozzáadott értéket tudjon teremteni.
Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztési államtitkár hozzászólásában stratégiai szemléletváltás fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: a vidékfejlesztés ma már nem szűkíthető le mezőgazdasági kérdésre, noha az agrárium szereplőivel továbbra is együtt kell dolgozni. Mint mondta, a területfejlesztés és a vidékfejlesztés intézményi összehangolása lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat a várost és a vidéket ne egymással szemben, hanem egymással összefüggésben kezelje. Hozzátette, elengedhetetlen a helyi gazdaságok diverzifikálása, emellett kiemelte a folyamatosan változó, adatalapú döntéshozatal, a vidéki szempontú jogszabály-vizsgálat (rural proofing), valamint a LEADER és CLLD programok kiterjesztésének fontosságát a jövőbeli időszakokban. Úgy fogalmazott: a vidékfejlesztési politikában érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a helyi közösségeket érintő döntések ne nélkülük szülessenek meg.
Németh Nándor, a KIFESZ elnöke a helyi gazdaságfejlesztés és a falvak megtartóerejének kapcsolatát elemezte. Előadásában a demográfiai folyamatokra hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a születésszám csökkenése rövid időn belül az óvodai és iskolai intézményrendszerben is komoly kihívásokat okozhat. A Felzárkózó Települések program tapasztalataira utalva hangsúlyozta: a legnehezebb helyzetű településeken stabil helyi bázisokra, közösségi terekre és ismerős arcokra van szükség. Szerinte a gyógypedagógia, a közszolgáltatások térségi megszervezése és a mozgó szolgáltatások is vidékfejlesztési eszközökké válhatnak.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség vezető szakmai szakértője a közösségi terek, a kultúra és a helyi kapcsolatok szerepéről beszélt. Ramháb Mária kiemelte: a közszolgáltatások között máig nem kap kellő hangsúlyt a kultúra, pedig kultúra nélkül nincs helyi kapcsolatépítés. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország egyik legnagyobb kulturális hálózatát a kistelepülési könyvtári szolgáltatások adják, amelyek a közösségépítés fontos infrastruktúrái lehetnek.
Ocskó Edina, az Európai Vidéki Paktum Koordinációs Csoportjának alelnöke az okos falvak nemzetközi és hazai tapasztalatait ismertette. Hangsúlyozta: az okos falu nem pusztán digitalizációs fejlesztést jelent, hanem olyan településszintű, közösségi és részvételen alapuló stratégiát, amely a helyi erősségekre építve keres innovatív megoldásokat a vidéki kihívásokra. Nemzetközi példákon keresztül mutatta be, hogy a sikeres okos falvak mögött általában erős helyi vezetés, közösségi bevonás, hosszú távú vízió, proaktivitás és a változás iránti elkötelezettség áll. A magyar helyzetről szólva elmondta, hogy az okos falu jelenleg a LEADER intézkedésein belül speciális célterületként jelenik meg.
Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-ben működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) vezetője a Nemzeti KAP-hálózat és a VTE feladatait mutatta be. Elmondta: a hálózat a Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtását segíti, tájékoztatást nyújt a felhívásokról, ösztönzi az innovációt és a tudáscserét, valamint bemutatja a hazai és népszerűsíti a nemzetközi KAP jó gyakorlatokat. Kiemelte, hogy a Herman Ottó Intézet égisze alatt működő támogató egység feladatai közé tartozik a LEADER és a vidéki hálózatok segítése, a generációk közötti kommunikáció támogatása, az önkormányzati és civil fejlesztési igények felmérése, valamint a vidéki tájak és térségek sokszínűségének bemutatása. A Nyitott Porta Napok programsorozatról szólva közölte: a kezdeményezés 2025-ben kilenc térségben 150 termelővel indult, jelenleg pedig 19 térségben több mint 260 termelő részvételével működik.
A délutáni szekcióbeszélgetések a KIFESZ szakembereinek facilitálásával a lakhatás, az elérhetőség, a mindennapi életfeltételek, a helyi gazdaság, a munka, a generációváltás, a közösség, a kultúra és a helyi részvétel kérdéseit járták körül. A szervezők célja az volt, hogy a résztvevők közösen azonosítsák a magyar falvak jelenlegi helyzetét meghatározó problémákat, kihívásokat és dilemmákat, valamint jó gyakorlatokat és lehetséges megoldási irányokat fogalmazzanak meg. Az esemény zárásaként Lengyelné Bencze Viktória, a KIFESZ főtitkára és Hargitai Katalin, a Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület főtitkára vágták fel a jeles évfordulókat ünneplő születésnapi tortát.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
