Figyelemfelhívó sokoldalúság

A felgyorsult világban egyre nagyobb értéket képvisel mindaz, ami természetes és valódi. Heller Tibor és felesége, Ági saját kezűleg termel, dolgoz fel és készít mézet, rostos leveket, lekvárokat és aszalványokat. Sárkeresztesi családi gazdaságukban, a Hellerikumban ma is él a régi vidéki szemlélet és a hagyományos tudás.

Heller Tibor számára a természetközeli életforma és az önellátás nem egy tudatos marketingeszköz, hanem a mindennapi valóság. Bár főállásban német nyelvtanárként dolgozik, életének legalább annyira meghatározó része a méhészet, a kertészkedés és az élelmiszer-feldolgozás. Palántákat nevelnek, lekvárokat, rostos leveket készítenek, gyógynövényeket és gombákat gyűjtenek feleségével, de saját kolbászt és szalámit is töltenek, húst füstölnek. Minden olyasmivel foglalkoznak, amivel a nagyszüleik és dédszüleik is foglalkoztak annak idején. Számukra ez nem nosztalgia, hanem egy olyan tudás és szemlélet, amelynek ma talán még nagyobb jelentősége van, mint korábban.

A család életében a hagyományos vidéki gazdálkodás mindig része volt a mindennapoknak. Saját pálinkát főznek, a borászathoz szükséges eszközeik is rendelkezésre állnak, legyen szó fehér-, rozé- vagy vörösborról. A feldolgozás és az önellátás szinte minden területen jelen van az életükben.

– Mi abban hiszünk, hogy amit lehet, azt saját kézzel teremtsük meg, így tudjuk pontosan, mi kerül az asztalra. Ez különösen akkor vált fontossá számunkra, amikor megszülettek a gyermekeink. Megfelelő táplálásuk érdekében gyümölcs- és zöldségpüréket, bébiételeket, rostos ivóleveket készítettünk a szezonon kívüli időszakokra. Akkoriban még nem gondoltunk vállalkozásként tevékenységünkre, egyszerűen csak szerettük volna, hogy a gyerekeink valódi, jó minőségű élelmiszert kapjanak. De mindig volt annyi felesleg, hogy jutott belőle értékesítésre is. Aztán vállalkozásunk 2009-ben elkezdődött.

A vevők egyre gyakrabban keresték termékeiket, látták, hogyan dolgoznak, így tudták, mit kapnak pontosan. Amikor egyre több gyümölcs termett a kertjükben, úgynevezett becsületkasszás rendszerben árulták a friss zöldséget, gyümölcsöt, diót és aszalványokat – sikerrel.

A személyes kapcsolat a mai napig meghatározó számukra. A piacokon lehet beszélgetni, kóstoltatni, történeteket mesélni. Ez egészen más kapcsolat, mint amikor valaki levesz egy névtelen terméket egy hipermarket polcáról. Tibor kollégái között is sok a visszatérő vásárló. Elég egy üzenet, és másnap már ott van náluk az akácméz vagy néhány üveg rostos gyümölcslé.

Rostosak és sűrűek

A család ma is főállás mellett gazdálkodik. Tibor otthonról tanít egy multinacionális cégnél, felesége pedig középiskolában dolgozik. Mindezek mellett a gazdaság szinte teljes egészében saját erőből működik.

– Mindent magunk csinálunk. A metszést, a permetezést, a fűnyírást, a palántanevelést, a szüretet, a feldolgozást és az értékesítést is. A nagyobb kampánymunkák idején a szűkebb család is segít, például burgonyaültetésnél vagy szedésnél, de alapvetően minden munkafolyamatot mi végzünk – meséli Tibor.

A Hellerikum két nagyobb területre épül: egy saját telepítésű gyümölcsösre és egy vetésforgóban működtetett zöldséges kertre. Legfontosabb termékeik a rostos gyümölcs- és zöldséglevek, de Tibor hangsúlyozza, ezek teljesen más szemlélettel készülnek, mint a legtöbb kereskedelmi ital.

– A mi leveink nem préseltek és nem szűrtek. Teljes gyümölcsöt dolgozunk fel, ezért rostosak és sűrűek maradnak. Nem használunk színezéket, aromát vagy tartósítószert. Kíméletes hőkezeléssel tartósítunk, az édesítéshez pedig saját méhészetünkből származó mézet teszünk. Van rostos eperlevünk, cseresznyénk, meggylevünk, ringlónk, őszibarackunk, körtelevünk, szilvalevünk, almalevünk, birs- és naspolyalevünk is. Emellett készítünk különleges kombinációkat is, például sütő­tök-­sárgarépa-almalevet vagy alma­-bodza­levet. Vannak téli fűszerezésű italaink fahéjjal és szegfűszeggel, valamint különféle citrusos változatok is – sorolja Tibor.

A legnépszerűbb termékeik között szerepel a rostos szőlő-bodzalé, az őszibaracklé, valamint az említett sütőtök-sárga­répa-­almalé. 

A feldolgozás minden esetben gondosan megtervezett folyamat. A legfontosabb a megfelelő szüreti időpont meghatározása. Ezután következik a mosás, a magház vagy mag eltávolítása, az előfőzés, majd a pürésítés és homogenizálás. Ezután mézzel, citromsavval és vízzel beállítják az ízvilágot, végül pedig a palackozzák a terméket. Minden receptúrát pontosan dokumentálnak, hogy a következő széria is ugyanazt az ízvilágot eredményezze. Minden gyümölcsből főznek lekvárt, emellett készítenek aszalványokat és különleges desszerteket is. Ilyen például a Huncut szilva, amely aszalt szilvából, szilvapálinkából és akácmézből készül, vagy a Huncut alma és Huncut körte. Ezek inkább különleges gasztronómiai élmények.

A méhészet szintén meghatározó része a gazdaságnak. Átlagosan harmincöt méh­családdal dolgoznak. Fajtamézeket termelnek: repce-, akác-, facélia-, hárs-, napraforgó- és aranyvesszőmézet is. Felvásárlóknak nem adnak el mézet, kizárólag a fogyasztóknak értékesítenek. Tibor szerint az utóbbi években egyértelműen nőtt az érdeklődés a természetes, házi készítésű termékek iránt.

– Az emberek egyre tudatosabbak. Az olyan szavak, mint a természetes, rostos, házias vagy adalékmentes ma már nagyon sok embernek fontosak.

Érdekes, hogy sok fiatal is keresi azokat az ízeket, amelyeket a nagyszüleinél ismert meg gyerekkorában. A piacok és vásárok számunkra nemcsak értékesítési helyszínek, hanem közösségi élmények is.

A vásárlók szeretnek beszélgetni, kérdezni, kóstolni. Sokszor előfordul, hogy valaki öt-hat különböző terméket is megkóstol, mire dönteni tud. Ez számunkra mindig öröm, mert azt jelenti, hogy nyitottak az emberek az új ízekre és megbíznak bennünk. Jelenleg két állandó piacon vagyunk jelen, emellett országos hírű kézműves vásárokon, karácsonyi rendezvényeken és kisebb fesztiválokon is részt veszünk. Az értékesítés legnagyobb kihívása szerintem nem maga az eladás, hanem az, hogy az ember megtalálja a megfelelő helyet a termékeinek. Ha jó helyen vagy, és valóban jó minőséget kínálsz, akkor a vásárlók megtalálnak.

Előretekintve Tibor és felesége bizakodó. Azt kijelentették, hogy nem szeretnének nagyüzemmé válni. Fontosabb a minőség és a hitelesség, mint a mennyiség. A kézműves jellegből nem akarnak engedni. Ugyanakkor folyamatosan dolgoznak új termékeken és fejlesztéseken. Szeretnének továbbra is olyan különleges termékeket készíteni, amelyek egyszerre természetesek, egészségesek és valódi élményt nyújtanak. Azonban minden fejlesztésnél fontosabb az, hogy megőrizzék azt a szemléletet, amelyből az egész gazdaság megszületett. Abban hisznek, hogy amit az ember becsülettel, odafigyeléssel és szeretettel készít, annak mindig lesz értéke.

Forrás: Rostási Nikolett, Magyar Mezőgazdaság