LEADER-rel a portói hagyományok megőrzéséért
Porto nagyvárosi térségének tizenhárom településén erősítette a helyi élelmiszerekhez és étkezési hagyományokhoz kötődő identitást egy LEADER-projekt. A kezdeményezés a helyi értékek feltérképezésével, településre szabott mentorálással és szemléletformálással népszerűsítette a mediterrán étrendet és a fenntartható táplálkozást.
A Portugáliában, 2023 és 2025 között megvalósult „Porto nagyvárosi térségének élelmiszer-identitása” című projekt a kiegyensúlyozott és fenntartható táplálkozást elősegítő nemzeti programhoz kapcsolódott. A kezdeményezés középpontjában a térség élelmiszer-identitásának, vagyis a helyi termékekhez, receptekhez, étkezési szokásokhoz és hagyományokhoz fűződő közösségi kötődésének megerősítése állt.
A projektet a portugál KAP-hálózat finanszírozta az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Az adatlap a 2007–2013-as programozási időszakhoz, az M20 – Technikai segítségnyújtás intézkedéshez sorolja a kezdeményezést, kedvezményezettként pedig helyi akciócsoportot jelöl meg. Az ADRIMAG helyi akciócsoport vezetésével megvalósuló együttműködésben Porto nagyvárosi térségének tizenhárom települése és négy helyi akciócsoport, az ADRIMAG, az ADRITEM, az ADER-SOUSA és a Litoral Rural vett részt.
Helyi termékekre és hagyományokra épülő megközelítés
A térség helyi termékeinek gazdag választéka ellenére az élelmiszerekhez és az étkezési hagyományokhoz kapcsolódó identitás fokozatosan gyengült, és csökkent a helyi élelmiszerek megbecsülése. A projekt ezért a helyi élelmiszerrendszerek támogatását, valamint a termelés, a térség és a fogyasztás közötti kapcsolat megerősítését helyezte előtérbe.
A kezdeményezés olyan kihívásokra keresett választ, mint a térségi termékek alacsony megbecsültsége, a mediterrán életmódtól való fokozatos eltávolodás, a táplálkozással kapcsolatos ismeretek hiányosságai, valamint a termelők és a fogyasztók közötti együttműködés gyengesége. A partnerség a vidékfejlesztésben és a térségi együttműködésben szerzett tapasztalataira építve részvételi megközelítést alkalmazott, amelybe önkormányzati szakembereket, termelőket, egyesületeket és helyi közösségeket vont be.
A projekt céljai között szerepelt a helyi termékek, a tanúsított minőségű élelmiszerek és a mediterrán étrend népszerűsítése, valamint megbecsültségük növelése. Emellett az élelmiszer-kínálat táplálkozási minőségének javítására, az élelmezésbizonytalanság kezelésének elősegítésére és a térségi, illetve helyi termékek mediterrán étrenddel összhangban álló fogyasztásának ösztönzésére törekedett. Kiemelt feladat volt a helyi közösségek egészséges és fenntartható táplálkozással kapcsolatos ismereteinek bővítése is.
Az élelmiszer-identitás feltérképezése és a közös tervezés
A munka első szakaszában mind a tizenhárom településen felmérték a helyi élelmiszer-identitás jellemzőit. A személyes és online részvételi alkalmakba önkormányzati munkatársakat, egyesületeket, termelőket és más helyi szereplőket kapcsoltak be. A feltárás szakirodalmi áttekintést, a helyi termékek, gyakorlatok, receptek és hagyományok azonosítását, valamint a helyi élelmiszer-ágazat meghatározó szereplőinél tett tereplátogatásokat foglalt magában.
Az együttműködésre épülő műhelymunkákon a résztvevők azonosították az élelmiszer-identitás meghatározó elemeit, ellenőrizték és megerősítették az összegyűjtött tartalmakat, továbbá feltárták a települések közös és egyedi sajátosságait. A folyamat biztosította, hogy a helyi érintettek aktívan alakítsák a projekt tartalmát.
Az összegyűjtött információk rendszerezésével és feldolgozásával elkészült a „Porto nagyvárosi térségének élelmiszer-identitási kézikönyve – Vidéki térségek” című kiadvány, amely rendezett formában dokumentálja a térség élelmiszerekhez és étkezéshez kapcsolódó örökségét. A kézikönyv összeállításában 376 résztvevő és 40 szervezet működött közre, a munkát 53 online és személyes egyeztetés, valamint 13 tereplátogatás segítette.
A projekt keretében térségi cselekvési terv is készült. Ennek megalapozásához megvizsgálták a helyi élelmiszer-környezetet, és az érintettek bevonásával SWOT-elemzést végeztek az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárására. A terv stratégiai prioritásokat határozott meg az élelmiszer-identitás erősítéséhez és a mediterrán étrend térségi népszerűsítéséhez.
Településre szabott mentorálás és helyi kezdeményezések
A megvalósítás meghatározó eleme volt a tizenhárom, településenként egy-egy intézményre kiterjedő mentorprogram. A programokat az egyes települések sajátos igényeihez és prioritásaihoz igazították. Mindegyik kezdeti helyzetfelmérésből, beavatkozási tervből, szakmai támogatásból és nyomon követésből állt, önkormányzatok, iskolák, szociális intézmények és más helyi szereplők bevonásával.
A mentorálás összesen mintegy 2629 résztvevőt ért el, és a helyi adottságokhoz igazodó intézkedéseket eredményezett. Ezek között szerepeltek a helyi élelmiszereket bemutató rendezvények és a térségi identitásra épülő menüsorok, például az aroucai Gesztenyefesztiválhoz kapcsolódóan. Másutt a helyi termelést és a rövid ellátási láncokat népszerűsítő helyszínek kialakítása került előtérbe, amire Vale de Cambra önkormányzati piaca szolgált példaként.
Az élelmiszer-identitáshoz kapcsolódó témák az iskolai tevékenységekben és tananyagokban is megjelentek. Útmutatók készültek a közétkeztetés és az önkormányzati rendezvények számára, oktatási programok segítették az iskolai ételek elfogadottságának javítását, továbbá a termelők és közösségi csoportok ismereteit és készségeit fejlesztő foglalkozásokat tartottak. A személyre szabott mentorálás lehetővé tette, hogy a beavatkozások a tényleges helyi szükségletekre reagáljanak, növelve a megvalósított tevékenységek eredményességét.
Szemléletformálás és széles körű tájékoztatás
A közösségek bevonását műhelyfoglalkozások, látványfőzések, vásárok és más, helyi termékeket népszerűsítő kezdeményezések támogatták. Ezek a programok a termelők, a fogyasztók és a tágabb helyi közösség megszólítását egyaránt szolgálták.
Az átfogó kommunikációs és ismeretterjesztő kampány digitális tartalmakkal, közösségimédia-bejegyzésekkel, népszerűsítő anyagokkal és további kommunikációs eszközökkel hívta fel a figyelmet az élelmiszer-identitásra és az élelmiszer-pazarlás kérdésére. A projekt részeként „Mondd el, mit eszel!” címmel négyrészes podcastsorozat készült, amely a helyi étkezési hagyományokkal és élelmiszerrendszerekkel foglalkozott. A gyermekek szemléletformálását a „Mondd el, mit eszel! – Élelmiszer-kifestőkönyv” című oktatási kiadvány segítette.
A kézikönyvet tizenhárom nyilvános bemutatón ismertették, amelyeken több mint 430 érdeklődő vett részt. A projektet záró szakmai rendezvényen szakértők, termelők, szervezetek és közösségi résztvevők tekintették át az eredményeket, valamint megosztották egymással tudásukat és jó gyakorlataikat.
Összekapcsolódó eredmények és átadható tapasztalatok
A kezdeményezés mind a tizenhárom településen összekapcsolta a stratégiai tervezést, a tudás- és készségfejlesztést, valamint a közösségi részvételt. A térségi cselekvési terv, az élelmiszer-identitási kézikönyv, a mentorprogramok és az ismeretterjesztő tevékenységek együttesen járultak hozzá a mediterrán étrend népszerűsítéséhez, a helyi termékek megbecsültségének növeléséhez, a táplálkozási ismeretek bővítéséhez és a helyi szereplők együttműködésének erősítéséhez. A létrehozott eszközök a fenntarthatóbb élelmiszerrendszereket és a térségi fejlődést is támogatják.
A projekt egyik legfontosabb tanulsága, hogy az érintettek aktív bevonása alapvető feltétele a szakmai minőségnek, a helyi igényekhez való illeszkedésnek és az eredmények elfogadottságának. A sikerben meghatározó szerepet játszott az egyes települések alapos megismerése, a helyi szereplők meghallgatása, a folyamatos egyeztetés és a tényleges szükségletekhez való alkalmazkodás.
A tapasztalatok szerint az élelmiszer-identitás erősítése folyamatos, hosszú távú munkát igényel a helyi értékek, hagyományok és gyakorlatok megőrzése érdekében. Ugyancsak nélkülözhetetlen az önkormányzatok, a termelők és a helyi szervezetek hatékony koordinációja, amelyet a projekt egészében fenntartott kommunikációnak és a tevékenységek összehangolásának kell támogatnia.
A térségi helyzetfeltárást, a stratégiai tervezést és a helyi igényekre szabott mentorálást ötvöző részvételi modell más hazai és nemzetközi környezetben is alkalmazható. Átvételének feltétele a helyi adottságokhoz való igazítás és a közösségek aktív részvétele.
Forrás: EU CAP Network
