TÉZSULA – a múlt összeköti a jövőt

Van, ahol a hagyományt könyvekben őrzik, régi fényképeken vagy múzeumi vitrinek mögött. És van Nemescsó, ahol a hagyományt inkább megfőzik, eléneklik, megsütik, elmesélik és együtt megélik. Talán éppen ettől olyan szerethető a Tézsula Hagyományőrző Egyesület története.

A 2014-ben alakult közösség kezdetben nótakörként működött, majd hamar kiderült, hogy a közös éneklésnél jóval több köti össze a tagokat. Mayer Tiborné Irén, az egyesület elnöke és a közösség egyik meghatározó szervezője szívügyének tekinti, hogy a régi nemescsói értékek ne merüljenek feledésbe. Idővel elkezdték összegyűjteni mindazt, ami a település régi életéhez kapcsolódik: történeteket, fényképeket, használati tárgyakat, dalokat, recepteket és természetesen azokat a régi ízeket is, amelyekről egy-egy családban még ma is pontosan tudják, hogyan készültek.

És hogy miért éppen Tézsula? A régi mezőgazdasági eszközök világából származó szó egy olyan rudat jelöl, amely összekötött két dolgot. Az egyesület számára ez szimbólummá vált: összekötni a múltat a jelennel, az idősebbeket a fiatalabbakkal, a régi tudást a mai közösséggel. Irén és a Tézsula tagjai éppen ezt teszik évről évre: összekötik az emlékeket azokkal, akik ma még kíváncsiak rájuk.

Irén számára is fontos, hogy ezek a régi tudások ne csak papíron maradjanak meg, hanem közösségi élménnyé váljanak. Így lesz egy egyszerű receptből családi történet, a családi történetből pedig közös helyi emlék. A régi ételek ráadásul nem maradnak a füzetek lapjain. A Tézsula tagjai rendezvényeken ma is megfőzik, megsütik és megmutatják őket. Aki pedig egyszer megkóstolta a hagyományos nemescsói finomságokat, az pontosan tudja: a gasztronómia az egyik legjobb módja annak, hogy közelebb kerüljünk a múlthoz.

Az egyesület a település tárgyi emlékeit is gondosan gyűjti. Régi használati tárgyak, fényképek és a falusi élet mindennapjainak apró emlékei mesélnek arról, hogyan éltek itt az előző generációk. De talán még ennél is fontosabbak azok az emberek, akik emlékeznek. Akik tudják, melyik tárgy mire való volt, kihez tartozott, vagy éppen milyen történet kapcsolódik hozzá.

A Tézsula ugyanis nem csupán tárgyakat őriz, hanem emlékeket őriz.

És közben közösséget is épít. A közös főzések, éneklések, ünnepek és rendezvények összehozzák a település lakóit, miközben a fiatalabbak is megismerhetik azt a világot, amelyben szüleik, nagyszüleik vagy dédszüleik éltek.

Ebben a közösségépítő munkában Irén elnökként is fontos szerepet vállal: összefogja a tagokat, segíti az ötletek megvalósulását, és gondoskodik arról, hogy mindig legyen újabb alkalom a találkozásra, az együtt gondolkodásra és természetesen az együtt főzésre, éneklésre is.

Talán éppen ez a Tézsula legnagyobb ereje: nem akarja üvegbúra alá tenni a hagyományt. Inkább életben tartja. Ebben pedig nagy szerepe van annak a lelkes, összetartó közösségnek.

Mert egy régi népdal akkor él igazán, ha valaki elénekli. Egy régi recept akkor marad fenn, ha valaki újra megfőzi. Egy régi történet pedig akkor nem merül feledésbe, ha van, aki továbbmeséli.

Forrás: Sulyok Enikő,Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.