Nem csak örökölni lehet a gazdaságot
Mi történik akkor, ha lenne fiatal, aki gazdálkodna, de nincs földje és elegendő tőkéje az induláshoz, miközben egy működő gazdaságnak nincs utódja? Belga és ír példák mutatják, hogy képzéssel, személyes tanácsadással, partnerséggel és hosszú távú bérlettel új utak nyílhatnak a mezőgazdaságba belépők előtt.
A fiatal gazdák egyik legnagyobb nehézsége, hogy az induláshoz egyszerre lenne szükségük földre, tőkére, gyakorlati tapasztalatra és üzleti tudásra. Közben Európa számos országában egyre több gazdaságban válik kérdésessé az utódlás.
Emiatt mind nagyobb figyelmet kapnak azok a megoldások, amelyek nem kizárólag a családon belüli gazdaságátadásra építenek.
Az európai agrárinnovációt és tudásmegosztást segítő ATTRACTISS projekt szakmai programjában bemutatott belga és ír példák szerint a belépést már jóval azelőtt érdemes támogatni, hogy valaki saját gazdaságot vásárolna vagy földet bérelne.
Már az indulás előtt segítenek
Wallace Currie, a UK Agri-Tech Centre tudásmegosztási menedzsere a nemzetközi Nuffield agrárösztöndíj keretében hat kontinensen vizsgálta, hogyan lehet több fiatalt és új belépőt a mezőgazdaság felé terelni. Tapasztalatai szerint ebben kulcsszerepe van annak, hogy a fiatalok korán találkozzanak az ágazattal.
Az iskolai gyakorlati programok, a gazdaságlátogatások, az ifjúsági szervezetek, a szakmai gyakorlat és a mentorálás együtt olyan belépési utat teremthetnek, amely nemcsak gazdálkodó családok gyermekei előtt nyitott.
A generációváltás is kiszámíthatóbb lehet, ha nem akkor kezdenek foglalkozni vele, amikor a gazdaság vezetője már visszavonulna. A fiatal először tapasztalatot szerezhet, majd fokozatosan kapcsolódhat be a napi munkába és a döntésekbe.
Belgiumban a Boerenbond gazdaszervezet már az üzleti ötlet kidolgozásától támogatja a pályakezdőket. Marleen Gysen energia- és klímaügyi tanácsadó bemutatása szerint az első lépés egy ingyenes, személyre szabott konzultáció.
A jelentkező ezt megelőzően egy egyszerű üzletimodell-tervező sablon segítségével gondolja végig, mit szeretne előállítani vagy értékesíteni, kik lehetnek a vásárlói, hogyan éri el őket, milyen feladatokat tud saját maga elvégezni, milyen partnerekre lehet szüksége, és miből származhat a bevétele.
Erre épül a képzés. Az általános, 100 órás modul jogi, pénzügyi és vállalkozási ismereteket, valamint támogatási, ökológiai gazdálkodási és innovációs tudást ad. A 60 órás ágazati képzés már többek között a jövedelmezőségre, a költségszámításra és a fenntartható termelésre koncentrál. Szakmai gyakorlat, valamint írásbeli és szóbeli számonkérés is része a programnak.
A tapasztaltabb, saját gazdaság indítása előtt álló résztvevők intenzív programban dolgozhatják tovább üzleti tervüket. Tanácsadók és más kezdő gazdák segítségével vizsgálják meg, hogy az elképzelés gazdaságilag is életképes-e.
Földvásárlás nélkül is el lehet indulni
Írországban különösen élesen jelentkezik a generációváltás problémája.
Ruth Fennell, a Teagasc üzleti és technológiai tanácsadója szerint az ír gazdálkodók átlagéletkora 59 év, mindössze 4 százalékuk 35 év alatti, miközben 37 százalékuk már 65 év feletti. A gazdaságok 96 százaléka családi tulajdonban van.
Az egyik megoldás a bejegyzett gazdasági partnerség. Ebben két vagy több fél közösen működteti a gazdaságot, a bevételeket és a kiadásokat közösen kezelik, a nyereséget pedig az előre rögzített megállapodás alapján osztják fel. Írországban mintegy 4500 ilyen partnerség működik.
A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a fiatal gazda már a teljes átadás előtt bekapcsolódjon a gazdaság működtetésébe, miközben az idősebb tulajdonos fokozatosan vonul vissza.
Családon kívüli együttműködésre is van példa. A westmeathi Tony McCormack lányai nem kívánták továbbvinni a gazdaságot, ezért Chris Cahill fiatal gazdával alakított ki partnerséget. Mindketten száz-száz tehenet vittek a közös gazdaságba, a nyereségen fele-fele arányban osztoztak: Chris főként a napi munkát, Tony pedig a tőkét biztosította.
Másképpen működik a megosztott gazdálkodás, vagyis a share farming. Ebben ugyanazon a gazdaságon két önálló vállalkozás dolgozik együtt. A földtulajdonos jellemzően a területet, az épületeket és a nagyobb beruházásokat biztosítja, a másik fél pedig munkával, állatállománnyal és a termelési költségek egy részével járul hozzá.
Így a fiatal gazda anélkül kezdhet vállalkozást, hogy rögtön földet kellene vásárolnia.
A harmadik lehetőség a hosszú távú földbérlet. A több évre szóló megállapodás nagyobb biztonságot ad a bérlőnek, így beruházások és fejlesztések is könnyebben tervezhetők. A tulajdonos közben visszavonulhat a napi gazdálkodástól, de a bérleti díjból továbbra is rendszeres bevétele marad.
A Teagasc GRODairy programja már célzottan az idősebb gazdák és a következő generáció összekapcsolásán dolgozik. Ennek különös jelentőséget ad, hogy az 50 év feletti ír tejtermelők 38 százalékának még nincs kijelölt utódja.
A belga és ír példák arra mutatnak rá, hogy a generációváltás nem feltétlenül egyetlen pillanatban történik. A képzés, az üzleti tervezés, a mentorálás, a partnerség és a hosszabb távú bérlet mind olyan eszköz lehet, amely megkönnyíti a fiatalok belépését akkor is, ha nem örökölnek kész gazdaságot.
Forrás: Konkoly Marianna, magyarmezogazdasag.hu

