Az agrár-élelmiszerlánc az európai versenyképesség kulcsa

Az Európai Unió következő, 2028-2034-es költségvetési időszakának előkészítése fontos kérdéseket vet fel az agrár- és élelmiszer-gazdaság jövőjével kapcsolatban. Az európai versenyképesség erősítése, a stratégiai függőségek mérséklése, a technológiai fejlődés és az ellátásbiztonság egyaránt olyan célok, amelyek megvalósításában a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is meghatározó szerepe van.

E folyamat egyik fontos eleme az Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund, ECF), amelyet az Európai Bizottság a 2028-2034-es többéves pénzügyi keret részeként javasolt létrehozni. A kezdeményezés célja, hogy összehangoltabb finanszírozási keretet teremtsen az európai stratégiai ágazatok fejlesztéséhez, az innovációtól és a technológiai fejlesztéstől a beruházásokon át a piaci hasznosításig. Az ECF jelentősége az agrár-élelmiszerlánc számára abban rejlik, hogy a jövőben milyen lehetőségek nyílnak a termelés, a feldolgozás, az élelmiszeripari gyártás és a kapcsolódó technológiák korszerűsítésére. A kérdés nem kizárólag az, hogy mekkora forrás áll majd rendelkezésre, hanem az is, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások milyen feltételekkel férhetnek hozzá ezekhez a lehetőségekhez.

Az eredeti bizottsági javaslat négy szakpolitikai ablakot jelöl ki. Ezek egyike az „Egészségügy, biotechnológia, mezőgazdaság és bioökonómia” területét fogja össze. A Bizottság javaslata szerint az ECF teljes kerete 234 milliárd euró, ezen belül e szakpolitikai ablakhoz 20,4 milliárd euró kapcsolódik. Ez utóbbi nem kizárólag a mezőgazdaság vagy az élelmiszeripar számára elkülönített összeg, hanem több, egymással összefüggő ágazat és szakpolitikai cél finanszírozását szolgálná. A végleges költségvetés és a részletes támogatási feltételek még a tárgyalások tárgyát képezik.

A teljes agrár-élelmiszerlánc évente több mint 1000 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket állít elő az uniós gazdaságban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tehát nemcsak az élelmezésbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű, hanem az európai gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és az innovációhoz is érdemben hozzájárul. A Copa-Cogeca és a FoodDrinkEurope arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek a gazdasági súlynak az Európai Versenyképességi Alap kialakításában és finanszírozási szabályaiban is tükröződnie kell. Ezért a két szervezet négy fő szempontot hangsúlyoz az alap kialakításával kapcsolatban:

• A teljes agrár-élelmiszerlánc beruházásainak támogatása. A finanszírozási lehetőségek a mezőgazdasági termelés mellett a feldolgozásra és az élelmiszeripari gyártásra is terjedjenek ki.
• Megfelelő és kiszámítható finanszírozás. Az ágazat fejlesztési és beruházási igényei kapjanak kellő súlyt.
• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar megjelenítése valamennyi releváns prioritásban. Az ágazat ne csak egyetlen szakpolitikai területhez kapcsolódva, hanem valamennyi érintett finanszírozási prioritásban hozzáférhessen a lehetőségekhez.
• Az irányítási és jogosultsági szabályok igazítása az ágazat sajátosságaihoz. A szabályozásnak figyelembe kell vennie a kedvezményezettek sokféleségét, a kisebb léptékű projekteket, az együttműködésen alapuló megvalósítási formákat, valamint a vidéki beruházások területi sajátosságait is.

A finanszírozás hozzáférhetőségét a pályázati feltételek és a végrehajtás módja is meghatározza. Az élelmiszeripari vállalkozások méretük, technológiai profiljuk, beruházási ciklusuk és finanszírozási lehetőségeik tekintetében jelentősen különbözhetnek egymástól. A szabályoknak ezért lehetővé kell tenniük a kis- és középvállalkozások, a szövetkezeti formában működő szereplők, a közepes piaci kapitalizációjú vállalatok és a nagyobb feldolgozóipari beruházók érdemi részvételét is.

Az ECF nem helyettesíti a Közös Agrárpolitikát (KAP), és nem tekinthető az élelmiszeripar valamennyi fejlesztési igényét lefedő önálló finanszírozási megoldásnak. A KAP a mezőgazdasági termelés, a gazdálkodói jövedelmek, a vidéki térségek és a fenntartható termelés sajátos kihívásaira reagál. Az ECF a stratégiai ágazatok versenyképességéhez, technológiai fejlődéséhez és beruházásaihoz kapcsolódó lehetőségeket kínálhat, míg a Horizon Europe elsősorban a kutatás és innováció finanszírozásában tölt be fontos szerepet. Lényeges, hogy e programok között ne alakuljon ki olyan finanszírozási rés, amelyben a kutatás eredménye már rendelkezésre áll, de a technológia üzemi kipróbálására, felskálázására vagy ipari bevezetésére nincs megfelelő forrás. Az uniós finanszírozásnak ideális esetben össze kell kapcsolnia a kutatást, a kísérleti fejlesztést, az ipari alkalmazást és a piaci hasznosítást.

Az Európai Bizottság 2026 szeptemberében bemutatott új kutatási és innovációs stratégiai megközelítése az AgRI 2040 és a Food 2040 keretein keresztül hangolja össze az agrár- és élelmiszerrendszerek fejlesztési prioritásait. A kezdeményezés a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását és piaci hasznosítását is ösztönzi, de önmagában nem garantálja az egyes élelmiszeripari beruházások finanszírozását. A konkrét támogatási lehetőségeket a végleges uniós programok és felhívások határozzák meg.

A Kamara a Copa-Cogeca tagjaként figyelemmel kíséri az uniós egyeztetések alakulását, és fontosnak tartja, hogy a magyar mezőgazdaság érdekei mellett a hazai élelmiszeripar beruházási és versenyképességi szempontjai is hangsúlyosan jelenjenek meg az európai érdekképviseleti munkában.

Forrás: NAK