LEADER projektek erősítik a vidéki ellenállóképességet

A LEADER program a skandináv–balti térségben egyre nagyobb szerepet vállal a vidéki közösségek válságokra való felkészítésében. Közösségi együttműködésre, önellátásra és tudásmegosztásra épülő projektek segítik a helyi szereplőket abban, hogy erősítsék ellenálló képességüket és felkészülten reagáljanak a váratlan helyzetekre.

LEADER és a vidéki válságfelkészülés a skandináv–balti térségben

Drónos mentőcsapatok, ellenállóképességi központok és vidéki felkészültségi rendezvények, ezek a példák jól mutatják, hogyan járul hozzá a LEADER a skandináv-balti térségben a közösségek felkészültségének, bizalmának és együttműködésének erősítéséhez még a válsághelyzetek kialakulása előtt.

A térség országaiban, különösen a vidéki térségekben egyre nagyobb jelentőséget kap a válságokra való felkészülés. A LEADER projektek a közösségi biztonság és az önellátás erősítésével hozzájárulnak a vidéki térségek ellenálló képességének és biztonságának növeléséhez.

A közösségek nem várják meg a válságok bekövetkezését: már előre gyakorolnak, képzéseken vesznek részt, és kapcsolatokat építenek. Ennek köszönhetően, amikor a mindennapi élet rendje felborul, a lakosok tudják, kihez fordulhatnak és hogyan reagáljanak.

2025. október 28-án a Network2Innovate által szervezett „Rural Readiness – How Communities can be Prepared and Resilient” című webinárium négy ország – Finnország, Észtország, Lettország és Svédország – példáján keresztül mutatta be, hogyan erősíthető a vidéki felkészültség LEADER és KAP támogatások segítségével.

Bár a kezdeményezések eltérő léptékűek és helyi sajátosságokra épülnek, közös bennük az a felismerés, hogy a felkészülés jóval a válsághelyzetek előtt kezdődik.

Svédország: a felkészültség a mindennapok része

A svéd „Redo” (azaz „készenlét”) projekt a Leader Sjuhärad HACS vezetésével indult, és egy alapvető kérdésből született: milyen válságok érhetik el a térséget, és hogyan reagálnának ezekre a helyiek?

A kezdeti beszélgetések széles körű együttműködéssé fejlődtek, amelyben nyolc önkormányzat, közösségi központok, felnőttképzési szervezetek, szakértők és civil szervezetek – köztük a Vöröskereszt és polgári védelmi szervezetek – vettek részt.

A projekt részeként megszervezték a „Pepp & Prepp” rendezvényt, ahol több mint 60 kiállító és 2000 résztvevő vett részt. A látogatók gyakorlati készségeket sajátíthattak el, például tűzgyújtást, víztisztítást vagy szabadtéri főzést, miközben megismerhették a helyi segélynyújtó szervezetek munkáját.

A „Redo” célja, hogy a felkészültség ne kampányszerű tevékenység legyen, hanem a közösségi élet természetes része.

A projekt keretében helyi vállalkozókat és sofőröket is bevontak: defibrillátorokkal szerelték fel őket, elsősegélynyújtásra képezték ki, és bekapcsolták őket a svéd SMS-alapú riasztási rendszerbe. Így a mindennapi útvonalakon közlekedő emberek első reagálókká válhatnak, jelentősen csökkentve a beavatkozási időt vészhelyzetekben.

Finnország: drónok a vidéki mentés szolgálatában

Finnország déli részén, a Savonia térségben egy sajátos kihívás – a nagy kiterjedésű erdők és a korlátozott keresési kapacitás – hívta életre a megoldást.

A LEADER támogatással megvalósult KX és KX2 projektek önkénteseket képeztek ki drónok használatára, hogy segítsék a hatóságokat eltűnt személyek felkutatásában vagy viharok okozta károk felmérésében.

A kezdeményezés különösen a fiatalokat szólította meg, akik szívesen sajátították el a modern technológiák használatát. Ennek eredményeként ma már egy 24 órában működő dróncsapat áll készenlétben a mikkeli repülőtéren, támogatva a rendőrséget, mentőszolgálatokat és áramszolgáltatókat.

Mindennapi ellenálló képesség

A bemutatott példák azt is bizonyítják, hogy az ellenálló képesség nemcsak technikai eszközökről szól, hanem a bizalomról és az együttműködésről is.

Észtország délkeleti részén Peri településen a könyvtárat és közösségi házat ellenállóképességi központtá alakították, amely vészhelyzetekben információt és segítséget nyújt. Egy hosszabb áramszünet idején a lakosok itt tudtak melegedni, feltölteni eszközeiket és információhoz jutni.

A közösségi eseményekbe is beépítették a felkészülést: például a nyári falunapokon olyan feladatok szerepeltek, mint evakuációs csomag összeállítása vagy „áldozatok” felkutatása.

Lettországban civil szervezetek vezették a válságkezelési együttműködések kialakítását. Közös gyakorlatokon önkormányzatok, civilek és mentőszervezetek együtt dolgoztak ki megoldásokat, ami új szakpolitikai iránymutatásokhoz is vezetett.

Közös tanulságok

A különböző országok példái közös tanulságokat hordoznak. A sikeres kezdeményezések mindig egy konkrét helyi problémára adnak választ, és hosszú távon is fenntartható megoldásokat kínálnak.

A projektek középpontjában a közösségek állnak: a lakosok nem passzív résztvevők, hanem aktív alakítói a biztonságnak. A hatóságok és a helyi közösségek partnerként működnek együtt.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a közösségek már békeidőben együtt tanulnak és építik a bizalmat, akkor válsághelyzetben is hatékonyabban tudnak együttműködni.

Network2Innovate kezdeményezés

A Network2Innovate (N2I) a skandináv–balti országok nemzeti hálózatait összefogó együttműködés, amely az innováció és a tudásmegosztás erősítését célozza a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben.

A kezdeményezés Észtország és Finnország együttműködéséből indult, majd később Lettország és Lengyelország is csatlakozott. 2022 óta számos tematikus online workshopot szerveztek, többek között az okos falvak, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia témájában.

Ezek az események lehetőséget biztosítanak a szakmai tapasztalatcserére, a partnerségek kialakítására és az innováció ösztönzésére a KAP Stratégiai Tervek megvalósítása érdekében.

Forrás: EU CAP Network