Közösségi siker a dűlőkön: P’azm’and Wine 2026

A pázmándi összefogás bizonyítja, hogy a helyi erőforrások kiaknázása és a bizalmi hálózatok működtetése a gyakorlatban is fenntartható agroturisztikai modellt alkot. A program tapasztalatait bemutató írásunk a KAP Stratégiai Terv diverzifikációs és rövid ellátási lánc irányelveinek lokális sikerét elemzi.

A Velencei-hegység keleti nyúlványain 2026. június 6-án megrendezett III. P’azm’and Wine nem csupán egy egynapos boros rendezvény volt, hanem egy tudatosan felépített agroturisztikai hálózat és területi tőke-koncentráció mintaprojektje. Vidék- és térségfejlesztési szakértőként, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai fókuszával értékelve az eseményt, az összefogás leglátványosabb gyümölcse a Könnyűvér nevű közösségi bormárka (Pázmándi Közös Vörös). Ez a kezdeményezés a horizontális termékfejlesztés és a kollektív minőségbiztosítás iskolapéldája, ahol kilenc helyi borászat közösen határozza meg a pázmándi karaktert kifejező Kékfrankos alapú házasítás stílusszabályait. Ez a fajta összefogás a Rövid Ellátási Láncok (REL) egyik legfejlettebb, kiemelkedő piaci erőt képviselő formája. Kiemelt mérföldkő, hogy a helyi termelői közösség hivatalosan is megalapította a Pázmándi Borászok Egyesületét, amely formális keretet ad az összefogásnak. Ez a szervezeti szintlépés jelentősen növeli a kollektív érdekérvényesítő képességet, hiszen egyesületi formában a tagság sokkal szervezettebbé válik, hatékonyabban tud forrásokat bevonni, és célzottan képes pályázni a KAP vidékfejlesztési és együttműködési támogatásaira, valamint újabb stratégiai partnereket és további támogatókat találni.

A rendezvény ugyanakkor rávilágított egy komoly, strukturális térségfejlesztési kihívásra is, amely a helyi ingatlanpiac drasztikus áremelkedéséből fakad. A Szentesi Pince és az 1B3 Bormanufaktúra elkötelezett hívei a pázmándi terroirnak, és helyi dűlőkön nevelik kiváló szőlőültetvényeiket, azonban a szőlőhegyi ingatlanárak elszabadulása – ahol már egy kisebb hajlék, présház vagy kaliba is tízmillió forintos tételekbe kerül – gátat szab a teljes értékű helyi birtokkoncentrációnak. Ebből adódóan a Szentesi Pince kénytelen a feldolgozási és pincehátterét Budaörsön, míg az 1B3 Bormanufaktúra Budakeszin, bérelt pincehelyiségekben fenntartani. Vidék- és térségfejlesztési szakemberként fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a borászatok egyéni kritikája, hanem egy olyan infrastrukturális és gazdasági helyzet, amely ráirányítja a figyelmet a helyi letelepedést és birtokfejlesztést segítő, fókuszált KAP-támogatások szükségességére. A rendezvény a gazdasági diverzifikáció katalizátoraként sikeresen integrálta a környező kistermelőket, mint a helyi Napsugár KecskePorta vagy a baracskai Csíz Sajtműhely, csökkentve a monokultúrás kitettséget, míg az ingyenes PatásTaxi a funkcionális agroturisztikai attrakciók remek példája volt. A sikeres megvalósításra és a fenntartható térségi építkezésre alapozva a főszervezőkkel már a jövő évi folytatást is rögzítettük: a tervek szerint a következő, IV. P’azm’and Wine rendezvényre 2027. június 5-én, egy szombati napon kerül majd sor.

A P’azm’and Wine bizonyítja, hogy a KAP vidékfejlesztési forrásai akkor érnek el valódi multiplikátor hatást, ha a gazdasági ösztönzők a térségi szereplők szoros, bizalmi együttműködésével párosulnak. A bejegyzett borászati egyesület megalakulása és a 2027. június 5-i tervezett folytatás jelenti a zálogot a fenntartható jövőhöz.

Forrás: Sándor István, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.