Fiatal gazdákra épít a jövő agráriuma

A gazdaságátadások fontosságát és a fiatal generáció szerepét vitatták meg Gödöllőn, a MATE campusán tartott szakmai konferencián, amelyet a MAGOSZ és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezett. Az eseményen a generációváltási program eddigi tapasztalatait és jövőbeni lehetőségeit ismerhették meg a résztvevők.

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a magyar agrárium erőközpontjának számító gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen megrendezett konferencia, amelynek középpontjában a generációváltás állt.

„Olyan szabályozási és támogatási rendszer szolgálja az agráriumban a generációváltást, amely biztosítja a megújulás mellett a versenyképesség fenntartását is” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Ehhez kapcsolódóan rámutatott: „A jelenlegi agrártámogatási ciklusban összesen 79 milliárd forint keretösszeggel a fiatal gazdákat, 10 milliárd forinttal pedig a gazdaságátadási együttműködéseket segítjük.” Az államtitkár külön felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal gazdáknak járó egységes kérelem előlegei már el is jutottak a több mint 3800 érintetthez, összesen 2,5 milliárd forint értékben.

Az államtitkár kifejtette, hogy a generációváltás támogatására a minisztérium kidolgozta az agrárgazdaságok átadását szabályozó törvényt és végrehajtási rendeletét. A korábbi, uniós csatlakozás idején indított Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében bevezetett gazdaságátadási program kevés résztvevőt vonzott – mindössze tizenkettőt –, a mostanitól sokkal eredményesebb működést remélnek.

A számok már eddig is a jelenlegi programot igazolják: a gazdaságátadást elősegítő pályázati felhívásra eddig mintegy 1700 kérelem érkezett. A cél, hogy ezek a gazdák minél nagyobb arányban kapjanak támogatást. Mialatt a kérelmek elbírálása zajlik, a döntéshozók arra törekednek, hogy a gazdaságátadások a lehető legzökkenőmentesebben menjenek végbe, biztosítva, hogy az érintettek időben hozzájuthassanak a szükséges forrásokhoz. „Sőt, hamarosan megnyílik 22 milliárdos keretösszeggel a gazdaságok átvevőit támogató felhívásunk is” – tette hozzá az államtitkár.

Viski József kiemelte: Magyarország úttörő volt az Európai Unióban ezen szabályozás megalkotásában, amely egyszerűsíti, átláthatóvá és rugalmasabbá teszi a gazdaságátadás folyamatát, következetes szabályozással és célzott támogatáspolitikával segítve a gazdaságátadást. A jogszabály ösztönzi mind az idősebb, mind a fiatalabb gazdákat, hiszen elősegíti a biztonságos és támogatott generációváltást. A szabályozás lehetőséget ad a tudatos tervezésre is, ami különösen fontos, hiszen hazánkban – akárcsak az Unió többi részén – komoly gondot jelent a gazdatársadalom elöregedése. Ugyanakkor bírálta az Európai Bizottság új elképzeléseit, amelyek szerint az összes uniós alapot egyetlen közös tervbe vonnák össze, és egységes végrehajtási szabályokat vezetnének be. Ez a megközelítés – figyelmeztetett – jelentős károkat okozhat az agráriumban, különösen a generációváltást célzó intézkedések esetében, ahol a tervezhetőség és a kiegyensúlyozott támogatási rendszer kulcskérdés.

A gazdaságátadási pályázatok gyakorlati megvalósításáról tartott kerekasztal-beszélgetésen olyan szakemberek, gazdálkodók és pénzügyi szereplők is megosztották tapasztalataikat, akik közvetlenül részt vesznek a program lebonyolításában vagy érintettek.

Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkára a pályázat gyakorlati kérdéseiről beszélve kiemelte, hogy a gazdaságátadási pályázat uniós szinten is úttörő kezdeményezés, így jelentős kihívásokkal kellett szembenézniük. „A leggyakoribb kérdések a mai napig az üzemméret és a terület meghatározása körül forognak. A földhivatali nyilvántartás és a támogatási rendszer eltérő adatokat kezel, ami bizonytalanságot okoz.”

Megemlítette az üzemméret fenntarthatóságát és a képzés fontosságát is. „Az első döntéseink között volt az egységnyi támogatás csökkentése, így minden pályázónak tudtunk forrást biztosítani. Az 1700 beadott pályázat visszaigazolta a döntést.”

A jövőben kiemelt szerepet kap az agrárszakképzés is. „Az átvevők számára ingyenes képzést biztosítunk az agrárszakképzési centrumokon keresztül, hogy az átvett gazdaság működjön, fejlődjön, és lássuk benne a jövőt.” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Nagyné Mátyási Zsuzsanna az érzelmi és családi szempontokat emelte ki. A Komárom-Esztergom vármegyei gazdálkodó szerint a generációváltás lelki oldala is komoly súllyal bír. „Vártuk ezt az átadási pályázatot. A fiatal generáció lendülete és digitális tudása nélkül nem tudnánk versenyképesek maradni.”

A gazdaságátadás megvalósítását élethelyzet-változásként élte meg. „Eddig azt gondoltuk, soha nem leszünk nyugdíjasok, de most egy olyan támogatott lehetőséget kaptunk, amely leveszi a terhet a vállunkról, és talán pihenni is lesz időnk.” A kérdésre, hogy ha nem lett volna ez a támogatás, belevágtak-e volna a gazdaságátadásba, a válasz egyértelmű nem: „Ez segítette a fiunkat abban, hogy főállású agrárvállalkozóként tudja tovább vinni a gazdaságunkat.”

Az ifjú gazdák szemszögéből Göbölyös Károly világította meg a lehetőséget. A MAGOSZ Bács-Kiskun vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke rámutatott, hogy a pályázati feltételek finomhangolása közös munka eredménye volt. „Fontosak voltak a gazdákkal folytatott egyeztetések, ezek nélkül nem alakulhatott volna ki a jelenlegi, rugalmasabb pályázati rendszer.”

A szakember fontosnak tartotta kiemelni: „Attól, hogy valaki nem vesz részt az átadási pályázaton, még indulhat a fiatal családtag a novemberben induló gazdaságátvevői pályázaton.”

A Hitelgarancia Alapítvány képviseletében Herczegh András elmondta: a banki hitelezés szigorúan szabályozott, és egy gazdaságátadás jelentős változást hozhat. Amit javasol: „A hitelben és a fedezetekben szereplő alanyok megváltozhatnak, ezért az érintett feleknek már a folyamat elején konzultálniuk kell a bankkal.” Hozzátette: „A banknak sem érdeke, hogy felmondja a szerződést. Ha probléma van, mi helyt fogunk állni a bank felé.”

A K&H Bank agrárüzletágának vezetője szerint a gazdaság vezetője a hitelbírálat kulcsfontosságú eleme. Demeter Zoltán szerint: „Lehetnek szépek a számok és színesek a tervek, de ha nincs a cég élén megbízható, jövőképpel rendelkező vezető, a banki döntéshozók bizonytalanok lesznek.” Kiemelte: „Jó üzenet a banknak, ha látjuk a második generációt is a gazdaság mögött.”

A banki szakember az agrárium hitelbiztonságáról szólva kiemelte, hogy az agrárium bedőlési aránya 3 százalék körül van, szemben más ágazatok 9–10 százalékával. „Stabil piac, elkötelezett tulajdonosokkal, akik nem zárják be az első nehézségnél a gazdaságot.” Hangsúlyozta: „A bankszektor továbbra is partner marad a finanszírozásban, az Agrárminisztériummal szoros együttműködésben dolgozunk.”

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Vermes Tibor