Tájról tájra, újratöltve: Nyitott Porta Napok 2026

Szerző: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

2026. március 3.

Termelők és Kézművesek

REL

Növénytermesztés

Sikeres pilot év után szintet lép az agroturizmus: hálózatosodással, szigorúbb szakmai kritériumokkal és országos összefogással térnek vissza a kis gazdaságok. A februári dunaharaszti workshopon a szervezők a térségi kiválasztásról, mentorálásról, agroturisztikai keretekről és a kommunikáció megerősítéséről egyeztettek.

A Nyitott Porta Napok 2025-ben pilot programként bizonyította, hogy a helyi értékek, porták és termékek bemutatása iránt valódi társadalmi érdeklődés van. A programsorozat új térségi és országos együttműködéseket indított el, közelebb hozva egymáshoz az agrárium és a turizmus szereplőit, és kézzelfogható lendületet adva a hálózatosodásnak. A kedvező tapasztalatok alapján 2026-ban a program szélesebb szakmai alapokon, több résztvevővel és bővülő térségi lefedettséggel indul újra. A cél változatlan: új helyi termelőket és kisgazdaságokat bevonni, tovább erősítve a vidéki közösségek láthatóságát és megtartó erejét.

A szakmai együttműködésben több szervezet dolgozik együtt, köztük a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Kislépték Egyesület, a Pannon Helyi Termék Klaszter, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ), a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület (SVÉT), az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kujáni Katalin: nagy érdeklődés, de több kapaszkodó kell

Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke a workshopon kiemelte: az országos szervezés 2023 óta formálódik, a 2025-ös megvalósítás többéves előkészítés eredménye volt. A pilotban négy térség, négy hétvége és 140 nyitott porta vett részt, összesen mintegy 16 ezer látogatással. A tapasztalatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a program még „kiforratlan”: jogszabályi, szervezési és kommunikációs kérdések is menet közben kerültek felszínre, és sokszor rugalmas, gyors megoldásokra volt szükség.

A visszajelzések alapján a látogatók 40%-a személyes meghívás vagy kapcsolat révén érkezett, ami a közösségi média dominanciája mellett a közvetlen ajánlás erejét igazolja. Ugyanakkor a termelők részéről megfogalmazódott az igény egy központi, térképes portálra és a bürokrácia csökkentésére.

A legfontosabb tanulságok közé tartozott, hogy eltérő a belépő gazdaságok alaptudása abban, mitől lesz valódi élmény a portanyitás, hogyan érdemes felépíteni a vendégfogadást, és milyen előkészületek szükségesek. Több helyen a személyes mentorálás hozta a legjobb eredményt: ahol a termelőket célzottan segítették, ott gyorsabban állt össze a működő program. Visszatérő feladatként jelent meg a parkolás és a helyi partnerek (önkormányzat, rendőrség, polgárőrség) bevonása, a mosdó és tisztaság biztosítása, valamint az élelmiszer-higiéniai és adózási kérdések gyakorlati tisztázása. A termelők részéről ugyanakkor több visszajelzés is arról szólt, hogy a látogatói érdeklődés kellemes meglepetést okozott, a holtszezonban is képes volt forgalmat élénkíteni, és sok helyen új vásárlókat hozott.

Fieszl Csaba: időben kell lerakni az alappilléreket

Fieszl Csaba a 2026-os folytatás kapcsán hangsúlyozta: az idő a program egyik legszűkebb erőforrása, ezért indokolt volt már februárban lefektetni a megvalósítás alapjait. A 2025-ös év tapasztalataiból sokat lehetett tanulni, de a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője biztos benne, hogy a 2026-os év is új tanulságokat hoz majd – ehhez viszont korai tervezésre, egyértelmű feladatmegosztásra és a térségi szervezők erősítésére van szükség.

A térségi szervezők szerepe kulcsfontosságú, mert ők ismerik legjobban a helyi adottságokat, a szereplőket és a termelőket. A workshopon elhangzott: a központi kapcsolattartás önmagában nem elég, helyi jelenlétre, mentorálásra és folyamatos, bizalmi együttműködésre van szükség. A 2026-os térségi kiválasztás menete szerint március 20-ig lehet jelentkezni a regisztrációs felületen; a kiválasztás szakmai és térségi szempontok alapján történik, és a programba csak térségek tudnak regisztrálni. A vállalások között szerepel a képzéseken való részvétel és a határidők betartása, a térségi szervezők pedig háttértámogatást kapnak a lebonyolításhoz a tudástranszfer biztosításával.

Szabadkai Andrea: az agroturizmus keretei és a minőség feltételei

Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület szakértője a program agroturisztikai oldalát emelte ki. Megközelítésében az agroturizmus nem más, mint a „mezőgazdaság ünneplő ruhába öltöztetve”: a gazdaság mindennapi valóságát úgy kell bemutatni, hogy az élményt adjon, mégis hiteles maradjon. A részvétel feltételei ezért nemcsak kommunikációs kérdések, hanem jogszabályi megfelelés, higiéniai-biztonsági elvárások és adminisztratív vállalások is.

A program fő célja a kisgazdaságok támogatása, a számuk csökkenésének lassítása, valamint új perspektíva nyújtása turisztikai diverzifikációval, amely javíthatja a megélhetést, az ismertséget és az elismertséget. A workshopon áttekintették a térségi szervezőkre és a portákra vonatkozó kritériumokat is: határidők, adatszolgáltatás, nyitvatartás, ingyenes programelemek, parkolás, tájékoztatás, GDPR-megfelelés, valamint a kulturált és biztonságos vendégfogadás alapfeltételei. Külön kategóriaként jelennek meg a kiegészítő helyszínek, amelyek a térség termelőit és termékeit mutatják be, és a nyitott porták láthatóságát erősítik.

A térségi szervezők legfontosabb vállalásai:

Minimum 10 nyitott porta koordinálása (legalább 4 településről).
A porták egymástól maximum 30–40 km-es távolságon belül helyezkedjenek el.
Saját marketing-tevékenység és folyamatos mentori jelenlét.
Részvétel a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által szervezett kötelező szakmai képzéseken (jogi, higiéniai, social media ismeretek).

Szakmai együttműködés és mentorálás

A megújuló programban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. központi szervezőként, az AMC pedig a digitális tartalomgyártás és az országos kommunikáció motorjaként vesz részt. Ondré Péter, az AMC ügyvezetője kiemelte, hogy segítik az arculat fejlesztését és a szakmai szereplők becsatornázását a hazai gasztronómiai hálózatokba.

A NAK részéről Tószegi-Faggyas Katalin rámutatott: a kamara helyi szinten, a „gazdák kezét fogva” kíván bekapcsolódni. A cél, hogy a térségi szervezők ne csak adminisztrátorok, hanem valódi mentorok legyenek, akik segítik a termelőket a higiéniai, adózási és marketing feladatok útvesztőjében.

Kommunikáció és következő lépések

A workshopon az is körvonalazódott, hogy a 2026-os Nyitott Porta Napok akkor lehet igazán sikeres, ha a térképes megjelenés, a segédanyagok, a helyi mentorálás és a marketingtámogatás (tartalomkészítés, arculati elemek) egyszerre erősödik. Ebben a partnerszervezetek összehangolt szerepvállalása kulcstényező: a cél, hogy a résztvevő termelők egyértelmű instrukciókat, működő eszközöket és elérhető szakmai támogatást kapjanak a felkészülés teljes időszakában.

A Nyitott Porta Napok tervezett időpontjai: