17 szakmai javaslat a helyi gazdaságokért

A Kislépték Egyesület 17 szakpolitikai és jogalkotási javaslatot fogalmazott meg a kistermelők, a rövid élelmiszer-ellátási láncok, a helyi élelmiszerrendszerek és az agroturizmus fejlesztése érdekében, kiemelve a szabályozási környezet egyszerűsítésének szükségességét.

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete 2014 óta dolgozik a kistermelők, a rövid élelmiszer-ellátási láncok, a helyi élelmiszerrendszerek és a vidéki vállalkozások fejlesztéséért. Az elmúlt évek során több olyan jogszabály-módosítás is megvalósult, amelyhez az egyesület szakmai munkája is hozzájárult.

A szervezet tapasztalatai szerint ugyanakkor továbbra is számos olyan terület azonosítható, ahol a jelenlegi szabályozás nehezíti a helyi gazdaságok fejlődését, a gazdasági tevékenységek diverzifikációját, az innovációt, valamint a kistermelők piacra jutását. A helyi élelmiszerrendszerek megerősítése, a vidéki vállalkozások versenyképességének javítása és az agroturizmus fejlesztése érdekében ezért a Kislépték Egyesület 17 szakpolitikai és jogalkotási javaslatot fogalmazott meg:

1. TEÁOR-kódok a szociális farmok, az agroturizmus és a közvetlen értékesítés számára

Problémafelvetés

A vidéki gazdaságok egyre gyakrabban végeznek egyszerre mezőgazdasági, turisztikai, oktatási, szociális vagy közvetlen értékesítési tevékenységet. A jelenlegi TEÁOR-rendszer azonban nem követi megfelelően ezeket az új, többfunkciós gazdasági modelleket, ezért a statisztikai nyilvántartások, a támogatási rendszerek és a hatósági értelmezések gyakran nem tudják megfelelően kezelni őket.

Miért jelent problémát?

A szociális farmok, az agroturisztikai gazdaságok vagy a közösségi értékesítési rendszerek gyakran több ágazat határterületén működnek. Emiatt a hatósági gyakorlat, a fejlesztési programok és az adózási kérdések esetenként eltérően kezelik ugyanazt a tevékenységet. A közvetlen értékesítés, az online platformok és a webshopok fogalmai szintén keverednek a különböző jogszabályokban.

Javaslat

Az alábbi újszerű tevékenységek besorolása, statisztikai elemzés elősegítése a fejlesztési folyamatok pontos tervezéséhez szükséges:

• a szociális farm szolgáltatás önálló besorolása;
• az agroturisztikai tevékenység és agroturisztikai szálláshely fogalmának bevezetése;
• az online értékesítés, webshop, közösségi platform és közvetlen értékesítés fogalmainak pontosítása;
• a falusi vendégasztal TEÁOR-besorolásának felülvizsgálata.

Jogszabályi háttér

• NACE rendszer (EU)
• TEÁOR
• 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
• kapcsolódó KSH-fogalmak és értelmezések

2. Kistermelői fogalmak és korlátozások harmonizációja

2.1 Kistermelői regisztráció

Problémafelvetés

Jelenleg a kistermelői regisztrációs rendszer nem tesz kellő különbséget az alapanyag-termelők és az élelmiszer-feldolgozók között.

Miért jelent problémát?

Az adminisztratív kötelezettségek olyan termelőkre is kiterjednek, akik kizárólag alapterméket értékesítenek, miközben a nyomonkövetés más módon is biztosítható lenne. Több európai országban ennél egyszerűbb rendszerek működnek.

Javaslat

A kötelező kistermelői regisztráció csak a feldolgozott élelmiszert előállító termelőkre terjedjen ki. Az alaptermék-előállítók esetében elegendő lenne a meglévő termelői nyilvántartás kiegészítése az értékesítési csatornák feltüntetésével.

Jogszabályi háttér

• 852/2004/EK rendelet
• 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet

2.2 Gyógynövény vagy élelmiszer?

Problémafelvetés

A jelenlegi kistermelői szabályozás (60/2023. (XI.15.)  AM rendelet) olyan hagyományos alapanyagokat is gyógynövényként kezel, amelyek évszázadok óta élelmiszerként jelen vannak a magyar konyhában és a több gyógynövényt tartalmazó élelmiszerek előállítását tiltja kistermelők esetében.

Miért jelent problémát?

A szabályozás korlátozza a kistermelők lehetőségeit olyan termékek előállításában, amelyek nem gyógyhatású készítmények, hanem hagyományos élelmiszerek. Ez különösen a gyógynövénytermesztőket és kézműves élelmiszer-előállítókat (pl.: fűszerek, szörpök stb.) érinti hátrányosan. Az uniós jogalkotás csak az élelmiszerek gyógyhatásának feltüntetését szabályozza, és azt szigorúbban. Magyarországon egy gyógynövénytermesztő végzettséggel sem lehet kistermelőként “gyógynövényből” élelmiszert előállítani, még gyógyhatás állítás nélkül sem. A gyógynövény listákban fokhagyma, medvehagyma, csipkebogyó, bodzavirág, mind-mind szerepel, miközben ezeket mindig is élelmiszerként termelték, gyűjtötték, fogyasztották.

Javaslat

A 60/2023. (XI.15.) AM rendeletből kerüljön törlésre az a korlátozás, amely tiltja több összetevős élelmiszerek előállítását termesztett vagy gyűjtött gyógynövények felhasználásával. A szakképesítés megkötése pedig elfogadható lenne a kockázatosabb – nem élelmiszerként használt – gyógynövény termékek esetében.

Jogszabályi háttér

• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet
• vonatkozó uniós élelmiszerjogi szabályozás

2.3 Háztáji felesleg értékesítése

Problémafelvetés

A nem üzletszerű, alkalmi élelmiszerértékesítés jogi megítélése ma sem kellően egyértelmű. Ausztriában települési eseményes lehet házi sütit is értékesíteni, és a 852/2004 EK rendelet a hatálya alól minden alaptermék közvetlen értékesítését kivesz, így a tojás, tej, méz értékesítését is. A “Kertmagyarország” feléledéséhez a nem gazdasági, üzleti értékesítési tevékenység közösségi szintű eseteit is szükséges lenne hatóságilag is támogatni.

Miért jelent problémát?

Sok család rendelkezik olyan háztáji többlettel, amely helyi közösségekben értékesíthető lenne, ugyanakkor a jogszabályok és hatósági útmutatók hiánya bizonytalanságot okoz.

Javaslat

Szülessen országos útmutató a háztáji felesleg értékesítésének feltételeiről, amely támogatja a közösségi szintű, nem üzletszerű élelmiszerértékesítést.

Jogszabályi háttér

• 852/2004/EK rendelet
• NGM állásfoglalások

2.4 Kistermelői beszállítás pékségeknek, cukrászatoknak

Problémafelvetés

A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a kistermelők számára, hogy alapanyagokat, ebből készített terméket értékesítsenek pékségek, fagylaltkészítők vagy cukrászüzemek részére.

Miért jelent problémát?

Ez korlátozza a helyi alapanyagok felhasználását és a kistermelők piacra jutását, miközben a vendéglátóhelyek felé történő értékesítés engedélyezett.

Javaslat

A kistermelői rendelet tegye lehetővé a beszállítást pékségek, fagylaltkészítők és cukrászatok részére is.

Jogszabályi háttér

• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet

2.5 Kistermelői termékelőállítás, vadászati, jövedéki és borászati szabályok összehangolása

Problémafelvetés

A jelenlegi szabályozási környezet számos olyan termék előállítását vagy értékesítését nem teszi lehetővé kistermelői keretek között, amelyek hagyományosan kapcsolódnak a vidéki gazdálkodáshoz és a helyi gasztronómiához.

Miért jelent problémát?

A méhészek nem állíthatnak elő mézbort vagy mézsört kistermelőként, a bortermelők számára korlátozottak a boralapú feldolgozott termékek előállítási lehetőségei, és a vadászati termékek helyi feldolgozása sem illeszkedik megfelelően a jelenlegi szabályozásba. Ez visszafogja a diverzifikációt és a hozzáadott érték helyben történő megteremtését.

Javaslat

A jövedéki, borászati és kistermelői szabályok összehangolásával lehetővé kellene tenni:

• mézbor és mézsör előállítását;
• borecet, borlekvár, borzselé és must készítését;
• A kistermelői falusi vendégasztal és kistermelői termékelőállítás saját jogú vadászati termékek feldolgozására, értékesítésére is jó lenne, ha kiterjedni, különösen a tenyésztett vadak eseteire is gondolva.

Jogszabályi háttér

• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet
• jövedéki szabályozás
• borászati szabályozás

3. Rugalmasabb termelői és vállalkozói járulékrendszer

Problémafelvetés

A vidéki kistermelők jelentős része részmunkaidős foglalkoztatás mellett folytat mezőgazdasági vagy élelmiszer-előállító tevékenységet. A jelenlegi járulékrendszer ezt a sajátos élethelyzetet nem veszi megfelelően figyelembe.

Miért jelent problémát?

A mezőgazdasági tevékenység szezonális és jövedelme sok esetben kiszámíthatatlan. A részmunkaidős munkaviszony gyakran a család megélhetésének stabil alapja. A jelenlegi járulékszabályok azonban aránytalan terheket rónak azokra, akik már részmunkaidős alkalmazottként biztosítottak.

Javaslat

Kerüljön bevezetésre időarányos járulékszámítás, amely figyelembe veszi a részmunkaidős foglalkoztatás után már megfizetett járulékokat, és csak a fennmaradó biztosítási rész után ír elő további kötelezettséget.

Jogszabályi háttér

• társadalombiztosítási és járulékszabályok
• vállalkozói járulékfizetésre vonatkozó rendelkezések

4. Körkörös gazdaság, EPR és DRS könnyítések a kistermelők számára

Problémafelvetés

A környezetbarát csomagolások (különösen az üvegpalackok) használata, újra felhasználása szinte lehetetlenné vált a kistermelők részére az EPR szabályozás bevezetésével. Ezek a szereplők kis volumenű, helyi értékesítést folytatnak, ennek ellenére az ipari termelést folytatókkal azonos szintű és arányú adminisztrációs megfelelési kötelezettségekkel kell szembenézniük.

Miért jelent problémát?

Az EPR és DRS rendszerek jelentős többletköltséget és adminisztrációt jelentenek, miközben éppen azoknak a környezetbarát gyakorlatoknak a fennmaradását nehezítik, amelyek a helyi termelésben hagyományosan jelen vannak, például az üvegvisszaváltást vagy az újratöltést.

Javaslat

Szükséges:

• díjmentesség vagy díjátalány lehetősége;
• egyszerűsített adminisztráció;
• országos útmutató az újrahasználható csomagolóanyagok kezelésére;
• a kistermelők számára az újrahasznált csomagolóanyagok használatának engedélyezése megfelelő élelmiszerbiztonsági feltételek mellett.

Jogszabályi háttér

• EPR szabályozás
• DRS szabályozás
• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet 6. melléklet 1.3. pont

5. Segítő hatósági működés

Problémafelvetés

A termelők és vidéki vállalkozók gyakran tapasztalják, hogy ugyanazon jogszabályokat különböző megyékben vagy hivatalokban eltérően értelmezik.

Miért jelent problémát?

A bizonytalan jogértelmezés jelentős kockázatot jelent a vállalkozások számára. Sok esetben még a hatósági állásfoglalások sem nyújtanak megfelelő biztonságot egy esetleges jogvita során.

Javaslat

A hatósági ellenőrzések elsődleges célja a jogkövetés támogatása legyen. Emellett szükséges:

• országosan egységes jogalkalmazási útmutatók kiadása;
• rendszeres frissítések biztosítása;
• a támogató, edukatív szemlélet erősítése a hatósági munkában.

Jogszabályi háttér

• közigazgatási eljárási szabályok
• ágazati hatósági jogszabályok

6. A fesztiválokra, vásárokra és rendezvényekre történő kitelepülés szabályozása

Problémafelvetés

A kisebb termelők és kézműves előállítók számára a helyi rendezvények kiemelt értékesítési lehetőséget jelentenek, a szabályozás azonban jelenleg számos ponton bizonytalan és életszerűtlen. Életszerű szabályozást szeretnének a kistermelői ételkínálásra, vidéki és alkalmi vendéglátásra. A kisebb léptékű gasztronómiai eseményekre való kitelepülés jogszabályban rögzített adminisztrációs szabályai szinte teljesíthetetlenek., A jegyzői bejelentési kötelezettség nem tesz kivételeket a kis termékelőállítók és a nagy kereskedők között.

Miért jelent problémát?

A rendezvény, alkalmi rendezvény, vásár vagy ünnepi rendezvény fogalma több jogszabályban eltérően jelenik meg. Nem egyértelmű a jegyzői bejelentési kötelezettség, a jövedéki termékek kitelepülésének szabályozása, valamint a pénztárgép-használati kötelezettség sem.

Javaslat

Szükséges:

• a fogalmak egységesítése;
• a termelői értékesítés szabályainak pontosítása;
• a jövedéki és borászati kitelepülések rendezése;
• a pénztárgép-használat életszerű szabályozása.

Jogszabályi háttér

• 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet
• 2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
• 2016 évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

7. Étkeztetés: falusi vendégasztal, vendéglátás, lakásétterem, szálláshelyi étkeztetés

Problémafelvetés

A helyi alapanyagokra épülő étkeztetési formák szabályozása jelenleg nem egységes, több ponton bizonytalan, és nem ösztönzi a saját termékekre épülő vendégfogadást. A rendezvények esetében a sajtkészítők által értékesített sétáló sajttál, vagy a szörpkészítők által pohárban szódával, vízzel kínált saját szörp ital kistermelőként nem értékesíthető, mert vendéglátó tevékenységként azonosítják ezt. Ezek egy rendezvényen életszerű saját termék értékesítésként kellene értelmezni, ezért ezek rendezését, útmutató készítését ilyen esetekre szükségesnek látnánk.

Miért jelent problémát?

A falusi vendégasztal, a lakásétterem vagy a gazdasági programokhoz kapcsolódó étkeztetés sok esetben eltérő jogértelmezés alá esik. Emiatt egyes, teljesen életszerű szolgáltatásokat vendéglátó-ipari tevékenységként kezelnek, miközben azok valójában saját termék bemutatását szolgálják.

Javaslat

Szükséges:

• a falusi vendégasztal és vendéglátás egyértelmű elhatárolása;
• a TEÁOR-besorolás rendezése;
• a lakáséttermi tevékenység szabályozása;
• a saját termékből készült kóstoltatások egyértelmű jogi kezelése.

Jogszabályi háttér

• 62/2011. (VI.30.) VM rendelet
• TEÁOR besorolások
• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet

8. Online nyugtaadási kötelezettség

Problémafelvetés

A tervezett elektronikus nyugtaadási rendszer minden vállalkozóra azonos kötelezettségeket róna, függetlenül annak méretétől, életkorától vagy tevékenységének jellegétől.

Miért jelent problémát?

A legkisebb vidéki termelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő digitális infrastruktúrával vagy informatikai ismeretekkel. Számukra az új rendszer aránytalan adminisztratív terhet jelenthet.

Javaslat

A legkisebb kistermelők számára szükséges mentességek vagy egyszerűsített szabályok kidolgozása, különösen:

• korosztályhoz kötött mentesség;
• áfa-küszöbhöz kötött mentesség;
• pénztárgépmentes tevékenységek kivétele.

Jogszabályi háttér

• elektronikus nyugtaadási szabályozás (tervezett bevezetés: 2026. szeptember)

9. Hagyományos kisszerszámos halászat és tájétel-gasztronómia

Problémafelvetés

A természetes vizekhez kapcsolódó hagyományos halászati tudás és az arra épülő helyi gasztronómiai kultúra az elmúlt évtizedekben fokozatosan visszaszorult. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ezek a hagyományok gazdasági vagy turisztikai értékként is megjelenjenek.

Miért jelent problémát?

A természetes vízi halakhoz kapcsolódó helyi ételek, halfeldolgozási hagyományok és halászati módszerek kulturális örökségünk részét képezik. Számos európai országban ezek a hagyományok ma is a helyi turisztikai kínálat részei, miközben Magyarországon egyre kevesebb lehetőség van bemutatásukra és továbbadásukra.

Javaslat

Megfontolandó lenne, hogy kulturális örökségvédelmi, gasztroturisztikai és oktatási célból:

• meghatározott feltételekkel újra lehetővé váljon a kisszerszámos halászatból származó természetes vizek halainak helyi értékesítése;
• a hagyományos halászati módszerek bemutatható, kipróbálható programelemként jelenhessenek meg;
• a helyi tájételekhez kapcsolódó halfeldolgozás és értékesítés új lehetőségeket kapjon.

Jogszabályi háttér

• 2012 óta hatályos természetes vízi halászati korlátozások
• halgazdálkodási szabályozás

10. Közétkeztetés – helyi termelői alapanyagokkal

Problémafelvetés

Bár a jogszabályok lehetőséget biztosítanak a kistermelői beszállításra, a közétkeztetésben még mindig rendkívül alacsony a helyi alapanyagok aránya.

Miért jelent problémát?

Az étkeztetési piac egyre inkább koncentrálódik, a nagy szolgáltatók egyre több intézményt látnak el. A közbeszerzési rendszerek és a nagy volumenű beszerzések nem kedveznek a kis termelői beszállítóknak. Emellett több élelmezés-egészségügyi előírás is akaratlanul kizárja a hagyományos termelői termékek egy részét.

Javaslat

A közétkeztetés fejlesztése három pillérre épüljön:

• helyi beszerzési rendszerek kialakítása;
• oktatás és szemléletformálás;
• iskolakertek, gazdaságlátogatások és termelői programok támogatása.

Emellett érdemes lenne lehetővé tenni, hogy egy koordináló szervezet vagy kereskedő több kistermelő termékét összegyűjtve juttathassa el a közétkeztetésbe.

Jogszabályi háttér

• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet
• KREL rendelet 676/2020 (XII. 28.)  Korm. rendelet
• közétkeztetési élelmezés-egészségügyi szabályok

11. Termelői boltok és termelői automaták

Problémafelvetés

A helyi termékek értékesítésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a termelők sok esetben nem tudják folyamatosan biztosítani a személyes jelenlétet az értékesítési pontokon.

Miért jelent problémát?

A kistermelők számára a piacozás vagy az egyéni értékesítés jelentős idő- és munkaerőigénnyel jár. Emiatt számos jó minőségű helyi termék nem jut el a fogyasztókhoz. A közös értékesítési modellek jogi szabályozása jelenleg hiányos.

Javaslat

Szükséges a következő értékesítési formák egyértelmű jogi rendezése:

• egyéni átadópont;
• közösségi átadópont;
• bevásárló- és kosárközösségek;
• közös termelői automaták;
• termelők boltja.

A termelők boltja olyan modellként működhetne, ahol a résztvevő termelők egymás termékeit is értékesíthetik megbízotti rendszerben, köztes kereskedő nélkül.

Jogszabályi háttér

• megbízotti számlázásra vonatkozó szabályok
• 2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

12. Gyapjúhasznosítás és körkörös gazdaság

Problémafelvetés

A juhnyírás során keletkező gyapjú jelentős része ma hulladékként vagy alacsony értékű melléktermékként végzi, miközben számos kézműves és közösségi felhasználási lehetőség létezne.

Miért jelent problémát?

A jelenlegi szabályozás és adminisztráció sok esetben túlzott terhet jelent a kis mennyiségű gyapjú átadása vagy értékesítése során. Emiatt a gyapjú gyakran nem kerül vissza a helyi gazdaság körforgásába.

Javaslat

Készüljön közérthető útmutató arról, hogy a termelők milyen feltételek mellett adhatják át vagy értékesíthetik a gyapjút:

• kézműveseknek;
• szakköröknek;
• oktatási programoknak;
• közösségi kezdeményezéseknek.

A cél a körkörös gazdaság és a hagyományos mesterségek támogatása.

Jogszabályi háttér

• állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás
• kapcsolódó hatósági állásfoglalások

13. Kézműves kozmetikumok előállítása, mint diverzifikációs lehetőség

Problémafelvetés

Számos termelő rendelkezik olyan alapanyagokkal, amelyekből egyszerű kozmetikai termékeket lehetne készíteni, azonban a jelenlegi szabályozási környezet ezt csak jelentős beruházások és ipari feltételek teljesítése mellett teszi lehetővé.

Miért jelent problémát?

A tejből, mézből, gyógynövényekből vagy állati zsiradékból készülő hagyományos kozmetikumok előállítása fontos kiegészítő jövedelemforrás lehetne a vidéki gazdaságok számára. A jelenlegi feltételek azonban aránytalan terhet jelentenek a kis volumenű előállítóknak.

Javaslat

Szakmai egyeztetés indítása annak érdekében, hogy bizonyos hagyományos, kis léptékű kozmetikai termékek:

• tejes szappanok;
• körömvirágos készítmények;
• méhészeti alapanyagokra épülő kozmetikumok egyszerűsített feltételekkel legyenek előállíthatók.

Jogszabályi háttér

• kozmetikai termékekre vonatkozó uniós és hazai szabályozás

14. Mobil vágóhidak bevezetése

Problémafelvetés

A kistermelők számára a hagyományos vágóhidak elérése sok esetben jelentős költséget, logisztikai nehézséget és állatjóléti problémát jelent. Több régióban nem tudnak a termelők saját hústerméket előállítani a vágóhidak távolsága miatt. További probléma, hogy minősített bio vágóhíd kevés van.

Miért jelent problémát?

A hosszú szállítási távolságok növelik a költségeket és az állatok stresszterhelését. Több európai országban már működnek mobil vágóhidak, amelyek helyben biztosítják a vágás lehetőségét.

Javaslat

Vizsgálják meg a mobil vágóhidak hazai bevezetésének lehetőségét, különös tekintettel:

• az állatjóléti előnyökre;
• a helyi feldolgozás erősítésére;
• a kistermelők versenyképességének javítására.

Jogszabályi háttér

• 1099/2009/EK tanácsi rendelet
• 60/2023. (XI.15.) AM rendelet (mobil vadfeldolgozó létesítmény)

15. Művelési ág módosítása és agroökológiai rendszerek elismerése

Problémafelvetés

A diverz rendszerek természetes sajátossága, hogy mozaikos szerkezetűek, folyamatosan változnak, valamint a fásszárú elemek, sövények, gyepterületek, köztes kultúrák és élőhelyfoltok integrált egységet alkotnak. A MePAR jelenlegi gyakorlata azonban sok esetben nem képes ezen rendszerek ökológiai és gazdálkodási egységként történő kezelésére, hanem azokat homogén blokkokra bontja, illetve egyes tájelemeket nem támogatható területként kezel.

Miért jelent problémát?

A gyümölcsfák, sövények, gyepterületek, gyógynövények és egyéb kultúrák együttesen működő rendszerei jelentős ökológiai értéket képviselnek, ugyanakkor a jelenlegi MePAR-rendszer gyakran nem támogatja megfelelően ezeket.

Javaslat

A MAPER egyesület javaslatát támogatva, javasoljuk, hogy jöjjön létre egy új művelési ág: „agroökológiai vegyes rendszer”, néven egy, az agroökológiai gyakorlatokat magába foglaló vegyes rendszer lenne, amely a biodiverzitás ápolását, faj-, fajta- és genetikai változatosság megőrzését fókuszba állító többféle gyümölcstermő és egyéb fás szárú növénnyel, valamint gyepterületekkel vegyes gazdálkodási rendszer. Köztes művelésben tartalmazhat konyhakerti növényeket, fűszer- és gyógynövényeket, virág- és dísznövényeket horizontális és vertikális (több szintű) műveléssel is, amely elismeri a biodiverzitásra, tájfajtákra, gyümölcsészeti hagyományokra és több szintű termesztésre épülő gazdálkodási formákat.

Jogszabályi háttér

• MePAR szabályozás
• agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó szabályozás
• KAP támogatász rendeletek

16. Kender köztermesztése és felhasználása

Problémafelvetés

A kender számos környezetbarát és magas hozzáadott értékű felhasználási lehetőséggel rendelkezik, ugyanakkor termesztése és feldolgozása ma még korlátozott.

Miért jelent problémát?

A kender egyszerre jelenthet alapanyagot:

• élelmiszeripari termékekhez;
• építőipari megoldásokhoz;
• környezetbarát ipari felhasználásokhoz.

A jelenlegi korlátozások miatt ezek a lehetőségek nem tudnak megfelelően kibontakozni, holott a klímaváltozással egy fontos új növény lehet az elsivatagosodó területeken.

Javaslat

Az arra alkalmas kenderfajták esetében biztosítani kellene a termesztés, feldolgozás és értékesítés lehetőségét élelmiszeripari és ipari célokra egyaránt.

Jogszabályi háttér

• kendertermesztésre vonatkozó hazai és uniós szabályozás

17. Hagyományos szállásadás és vályogépítészet

Problémafelvetés

A vidéki örökséghez kapcsolódó szállásformák és építészeti megoldások jelenleg csak korlátozottan jelennek meg a hivatalos szabályozásban. A hagyományos szállásadási formákat nem tudják bemutatni a falusi szállásadók pl: szalmatöméses ágy.

Miért jelent problémát?

A pajtaszállások, szénabála-ágyak vagy más hagyományos szállásformák számos európai országban az agroturizmus természetes részei. Magyarországon ugyanakkor hiányzik ezek egyértelmű jogi elismerése. Hasonló helyzetben van a vályogépítészet is, amely fontos kulturális örökség és fenntartható építési mód.

Javaslat

Szükséges:

• az agroturisztikai szállás fogalmának bevezetése;
• a hagyományos szállásformák szabályozása;
• a pajtaszállások és szénabála-ágyak feltételeinek meghatározása;
• a vályogépítészet hivatalos szakmai elismerésének támogatása.

Jogszabályi háttér

• építésügyi szabályozás
• turisztikai és szálláshely-szabályozás

Részletes anyagaival a Kislépték Egyesület szakértői továbbiakban is segítik munkájukkal a vidék fejlődését, kistermelőket, helyi élelmiszerrendszereket, a jogalkotási folyamatokat.

Forrás: Kislépték Egyesület