Jó gyakorlat műhely Helsinkiben

Mintegy 80 résztvevő gyűlt össze 26 tagállamból Helsinkiben, hogy megosszák tapasztalataikat az értékelések KAP stratégiai tervek végrehajtásában betöltött szerepéről. A műhelymunka középpontjában az állt, miként segíthetik az értékelési eredmények a jelenlegi intézkedések javítását és a 2027 utáni KAP megalapozását.

Hogyan érhetnek el valódi hatást az értékelések a Közös Agrárpolitika jelenlegi és jövőbeli ciklusaiban? Miként alakíthatók át az értékelési eredmények a következő időszak jobban megtervezett és hatékonyabban végrehajtott beavatkozásaivá? Ezek a kérdések álltak a 2026. június 2–3-án, Helsinkiben megrendezett, Az értékelések felhasználása a szakpolitika fejlesztésére és az ex ante értékelések alkalmazása a következő KAP előkészítésében című jó gyakorlat műhely középpontjában.

Az esemény házigazdája a finn agrár- és erdészeti minisztérium, valamint a finn vidéki hálózat volt, a szervezést pedig a KAP European Evaluation Helpdesk támogatta. A szakmai vitát Eduardo Serrano-Padial, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága Szakpolitikai teljesítmény elnevezésű A3 egységének munkatársa nyitotta meg. Előadásában a hatásvizsgálatok szerepét mutatta be, és hangsúlyozta, hogy az értékelésekből származó tanulságok miként járulhatnak hozzá a jobb szakpolitikai döntéshozatalhoz uniós és tagállami szinten egyaránt.

A műhely lehetőséget biztosított arra, hogy a tagállamok közvetlenül tanuljanak egymás tapasztalataiból.

Jurgita Pugačiauskaitė-Butrimienė, a litván mezőgazdasági minisztérium munkatársa kiemelte: „A következő KAP előkészítésének nem feltételezésekre, hanem a már lezárt értékelések eredményeire, azok stratégiai dokumentumokba történő beépítésére és a folyamatos tanulásra kell épülnie.” Előadásában bemutatta Litvánia megközelítését, és azt, hogyan használták fel az értékelési eredményeket a vidékfejlesztési programról a KAP stratégiai tervre való átmenet során.

Katarina Carthew, a svéd mezőgazdasági hivatal elemzője arról számolt be, hogy Svédország milyen követési rendszert alakított ki az értékelési eredmények és ajánlások rögzítésére, követésére és jelentésére. Ez lehetővé teszi az irányító hatóság számára, hogy figyelemmel kísérje, hogyan hasznosulnak az értékelések eredményei a KAP végrehajtásában, illetve miként formálják a jövőbeni beavatkozásokat. Hangsúlyozta azt is, hogy az értékelők felelőssége releváns és megfelelően megfogalmazott ajánlásokat készíteni, miközben az irányító hatóságokat is fel kell készíteni az értékelési eredmények hatékony felhasználására.

Valentina Costarrosa németországi értékelő első alkalommal vett részt jó gyakorlat műhelyen, és különösen értékesnek találta az esemény interaktív formáját. Mint fogalmazott: „A legfontosabb tanulság számomra az, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ajánlások megfogalmazására annak érdekében, hogy valóban elérjék a célközönséget, és az értékelés eredményeit hatékonyan lehessen beépíteni a szakpolitika fejlesztésébe, miközben csökkenthetők a bürokratikus folyamatok.”

A második napon Eero Pehkonen, a finn irányító hatóság képviselője és Tapio Salo, a finn természeti erőforrások intézetének munkatársa mutatta be, hogyan lehet nemzeti együtthatókra épülő közelítő számításokkal költséghatékony módon előzetesen számszerűsíteni a KAP várható hatásait. Elmondták, hogy a KAP stratégiai terv zöld architektúrájához tartozó intézkedések eredményességének vizsgálatához Finnország a tervezett outputokat ország-specifikus együtthatókkal kapcsolta össze. Ezeket tudományos szakértelemre és nemzeti adatbázisokra alapozták. A megközelítés nagyrészt összehasonlítható az értékelési helpdesk és a közös kutatóközpont módszertanával, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokhoz jobban igazodó becsléseket tesz lehetővé.

Finnország a következő programozási időszakban tovább kívánja fejleszteni és alkalmazni ezt a módszertant, támogatva ezzel az eredmény- és hatásorientáltabb tervezés, valamint a bizonyítékokra épülő szakpolitika-tervezés és értékelés irányába történő elmozdulást.

A finn példát követően a magyar tapasztalatok kerültek előtérbe. Nagy Attila, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium képviselője bemutatta, hogyan épülnek be Magyarországon az értékelések a KAP teljes szakpolitikai ciklusába, támogatva mind a jelenlegi KAP végrehajtását, mind pedig a 2027 utáni időszak tervezését. Hangsúlyozta: „Az értékelés nem a szakpolitikai ciklus vége, hanem folyamatos visszacsatolási mechanizmus, amelyben az állandó együttműködés, a strukturált visszajelzési folyamatok és a megfelelő időben megfogalmazott ajánlások alakítják át a bizonyítékokat jobb végrehajtássá és a jövő KAP-jának megalapozottabb tervezésévé.” Hozzátette, hogy az értékelők korai bevonása az intézkedések és felhívások tervezésébe biztosítja, hogy az ajánlások időben eljussanak a döntéshozókhoz, és így még lehetőség legyen érdemi módosításokra.

Antoinette Conroy, az ír mezőgazdasági, élelmiszerügyi és tengerészeti minisztérium képviselője üdvözölte a magyar megközelítést, különösen azt az elkötelezettséget, amely szerint a következő programozási időszak előkészítését ex ante értékelés is támogatja.

A csoportmunka során a résztvevők kisebb munkacsoportokban vitatták meg a nyomonkövetési mechanizmusok kialakításának jó gyakorlatait és korlátait, valamint a kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazását. A közös munka arra összpontosított, hogyan lehet az értékelések eredményeit a 2027 utáni KAP beavatkozásainak megtervezésében felhasználni.

A résztvevők megvitatták többek között, hogyan épülhetnek be az értékelési eredmények a szükségletfelmérésbe, miként formálhatják a beavatkozási logikát, illetve hogyan dolgozhatók fel tovább forgatókönyvek készítéséhez, modellezéshez vagy más hatásvizsgálati lehetőségek alkalmazásához.

Niccolo Malatesta, a francia mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztérium képviselője így értékelte a rendezvényt: „Ez az esemény rendkívül hasznos és időszerű volt, mivel lehetőséget adott arra, hogy megosszuk tapasztalatainkat arról, hogyan használják fel más tagállamok a KAP értékelési eredményeit – kvalitatív vagy kvantitatív módon – a következő KAP előkészítéséhez.”

Malatesta hozzátette, különösen érdekes volt látni, hogy sok tagállam a két megközelítés határterületén helyezkedik el, és a témától, valamint az adott beavatkozástól függően a kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinációjára van szükség.

A rendezvény fotói és előadásai az esemény oldalán érhetők el.

Forrás: EU CAP Network