Digitális megoldások az agráriumban és a turizmusban

Az agrárium és a turizmus korszerű technológiai megoldásait mutatta be a Kodolányi János Egyetem konferenciája. A rendezvényen a VTE szakértője a precíziós gazdálkodást támogató eszközök gyakorlati alkalmazásáról, valamint a digitalizációt szemléltető jó gyakorlatokról tartott előadást.

A mesterséges intelligencia alapú automatizált mikroszkópia agráriumban és biotechnológiában betöltött lehetőségeit Nemes László, a Holodect Instruments Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be „A mikroszkóptól az adatig – AI-alapú automatizált mikroszkópia az agráriumban” című előadásában.

A bemutatott technológia a mikroszkópos képek automatikus elemzésével és folyamatos adatgyűjtéssel segítheti többek között a mikroalgák termesztését és a fermentációs biotechnológiai folyamatok ellenőrzését. Az automatizált rendszerek alkalmasak lehetnek a sejtek állapotának megfigyelésére, valamint egyes fertőzések gyors felismerésére is. Az előadásban szó esett a vízminőség ellenőrzéséről, a szennyvíztisztításról, a mikroműanyagok kimutatásáról és az algavirágzások követéséről is.

Az adatvédelem és a mesterséges intelligencia kapcsolatát Czine Ágnes, az Alkotmánybíróság megbízott elnöke, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója járta körül „Jogászok az adatrengetegben: hogyan maradunk okosak, avagy adatrengetegben
élünk, de ki védi meg a jogot?” című előadásában.

Az előadó hangsúlyozta az adatok kritikus értékelésének fontosságát, hiszen a nagy mennyiségű információ között nem minden adat tekinthető megbízhatónak. Bemutatta a személyes adatok kezelésének, a GDPR alapelveinek, a célhoz kötöttségnek és az adatbiztonságnak a jelentőségét. A turizmusban például a vendégek foglalási adatai és a gépjárművek rendszámai is adatvédelmi kérdéseket vethetnek fel. Az AI alkalmazása mellett ezért továbbra is nélkülözhetetlen a kritikus gondolkodás és az emberi döntéshozói felelősség.

A GDPR informatikai és agrárágazati vonatkozásairól Keszi István, a Kodolányi János Egyetem egyetemi adjunktusa beszélt. Előadásában bemutatta, hogy a mezőgazdaság digitalizációja új adatvédelmi kihívásokat is teremt. A GPS-adatok, drónfelvételek, szenzorok, kamerarendszerek és adatbázisok használata során jelentős mennyiségű információ keletkezik.

Keszi István példákon keresztül ismertette a GDPR legfontosabb fogalmait és követelményeit, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti különbséget. A modern mezőgazdasági gépek GPS- és telemetriai adatai például személyes adattá válhatnak, ha azok egy konkrét munkavállalóhoz kapcsolhatók. Hasonló kérdéseket vethet fel a drónok használata is, amelyek a termőföldek vizsgálata mellett környező utakat, gépjárműveket vagy akár szomszédos ingatlanokat is rögzíthetnek.

Lefler Péter a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének (VTE) vidék- és térségfejlesztési szakértője „Jó gyakorlatok bemutatása” címmel tartott előadást. Bemutatta a precíziós mezőgazdaságban alkalmazott technológiákat, többek között a GPS-alapú rendszereket, az automatizált és önvezető mezőgazdasági gépeket, valamint a különböző szenzorokat. Ezek segítségével a gazdálkodók pontosabb információkat kaphatnak a termőföld állapotáról, a tápanyag-ellátottságról és a várható terméshozamról.

Az előadásban fontos szerepet kapott a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia is. A nagy mennyiségű adat feldolgozása támogathatja a gazdálkodói döntéseket, míg a mezőgazdasági drónok a termőterületek megfigyelésében, adatgyűjtésben és elemzésben, valamint egyes agrotechnikai feladatokban is alkalmazhatók. A multispektrális technológia révén például a növények állapotának változásai és egyes károsodások korábban felismerhetők. Lefler Péter kitért arra is, hogy a digitalizáció az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség területén is fontos szerepet tölthet be.

A mesterséges intelligencia tudatos használatáról és a hatékony promptolásról Erdész Balázs, a Kodolányi János Egyetem oktatója beszélt „A promptolás bibliája” című előadásában. Kiemelte, hogy az AI által adott válaszok minőségét nagymértékben meghatározza az utasítás pontossága. A jó prompt kialakításához fontos a megfelelő kontextus, a cél, a kívánt formátum és hangnem, valamint az egyéb feltételek egyértelmű meghatározása.

Forrás: Bolygonkesvarosunk.hu