Finn jó gyakorlat: helyi élelmiszerek a közétkeztetésben
A Közös Agrárpolitika támogatásával megvalósult finn projekt a helyi termelőket, feldolgozókat, önkormányzatokat és közétkeztetőket kapcsolja össze. Képzésekkel, együttműködéssel és új beszerzési megoldásokkal segíti, hogy a térségi élelmiszerek a közétkeztetésben is nagyobb szerepet kapjanak.
A Finnország délnyugati részén, 2023–2026 között megvalósult Lähempää lautaselle, azaz „Közelebbről a tányérra” projekt azt mutatja be, hogyan teremthet egy helyi kezdeményezés az egész térségi élelmiszerrendszer számára értéket. A 2023–2027-es programozási időszakhoz kapcsolódó, közjogi szervezet kedvezményezésével megvalósuló fejlesztés a Közös Agrárpolitika azon egyedi célkitűzését szolgálja, amely a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítására irányul. Támogatása a 77. cikk szerinti együttműködési beavatkozáshoz kapcsolódik.
Helyi kínálat és közétkeztetési igények
Délnyugat-Finnország országosan is jelentős élelmiszer-termelő térség, ahol a gazdaságok és az élelmiszeripari vállalkozások változatos termékkínálattal rendelkeznek. Ez a sokszínűség azonban nem minden esetben jelent meg megfelelően az iskolai étkeztetésben és a közétkeztetési konyhák nagy mennyiségben készített ételeiben.
A kisebb termelők számára nehézséget okozhat a közbeszerzési keretmegállapodásokban való részvétel, mert korlátozott mennyiséget tudnak előállítani, vagy túl összetettnek találják az ajánlattételi eljárásokat. A beszerzői oldalon szintén gyakorlati akadályok jelentkeznek: az önkormányzatok kis létszámú beszerzési csapatokkal és korlátozott szakértői kapacitással dolgozhatnak, miközben nem feltétlenül rendelkeznek teljes körű információval a szezonálisan elérhető termékekről, azok kiszereléséről és feldolgozottságáról, a költségekről vagy a szállítás megbízhatóságáról.
A probléma az egész élelmiszerrendszert érinti, mivel a végeredményt egyetlen szereplő sem képes önállóan meghatározni. A termelés, a feldolgozás, a beszerzés és az ételkészítés eltérő szakmai struktúrák, költségvetések és döntési folyamatok mentén működik. Az egyes területek külön-külön eredményesek lehetnek, miközben a közöttük lévő kapcsolatok fejlesztésre szorulnak.
A finn élelmiszer-politika már felismerte e kapcsolatok jelentőségét. A nemzeti Helyi Élelmiszer Program céljai között szerepel a termelés változatosabbá tétele, az értékesítési és elosztási csatornák fejlesztése, az élelmiszer-feldolgozás bővítése, a kisvállalkozások piaci lehetőségeinek javítása, a helyi élelmiszerek közbeszerzésekben betöltött szerepének növelése és az élelmiszerláncon belüli együttműködés erősítése.
Ehhez Finnország KAP Stratégiai Terve a nemzeti sajátosságokhoz igazodó keretet biztosít. Kiemelt figyelmet fordít az aktív élelmiszer-termelésre, miközben növeli a vidékfejlesztési projektek, a tanácsadás, a képzés, az együttműködés, az innováció és a digitalizáció támogatását. Bár Finnország éghajlata, földrajzi adottságai és élelmiszerrendszere sajátos kihívásokat jelent, a projekt által bemutatott alapelv más európai térségekben is alkalmazható: a közös célok elérését a helyi körülményekre szabott megoldások segítik.
Tudás és együttműködés az élelmiszerlánc mentén
A Lähempää lautaselle célja a térségi élelmiszerek felhasználásának növelése Délnyugat-Finnország közétkeztetési konyháiban, a helyi termelők és a közbeszerzők közötti kapcsolatok erősítésével.
A KAP finanszírozás a kínálat és a kereslet jobb összehangolását szolgálja. Ennek részeként bővítik a termelők, feldolgozók és élelmiszeripari vállalkozások közbeszerzési ismereteit, az önkormányzatokat pedig abban segítik, hogy pontosabb képet kapjanak az elérhető termékekről, a beszerzési módszerekről, a költségekről, a fenntarthatóságról és a szállítás megbízhatóságáról.
A projekt központi eleme, hogy a termelők, feldolgozók, beszerzési szakemberek és konyhai szakemberek közösen azonosítsák a nehézségeket, és gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki. További cél a térségi élelmiszerlánc alkalmazkodóképességének javítása a változó termelési körülményekhez, különösen az éghajlatváltozáshoz, az ellátásbiztonsági kihívásokhoz és az átalakuló piaci kereslethez.
A kezdeményezés a térségi élelmiszerek piacbővítési lehetőségeit is vizsgálja a közétkeztetésben, a kiskereskedelemben és más beszerzési csatornákon keresztül, hozzájárulva egy erősebb, ellenállóbb térségi élelmiszerrendszer kialakításához.
Képzések, önkormányzati hálózat és beszerzési kísérlet
A gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára képzéseket szerveztek a közbeszerzési ajánlattételről és a közszféra vevőinek kiszolgálásához kapcsolódó gyakorlati követelményekről. Az első termelői képzés kifejezetten az ajánlattételi felkészültség fejlesztésére összpontosított.
Az önkormányzatok közötti tudásmegosztás támogatására hálózat jött létre. Találkozói lehetőséget biztosítanak a beszerzési tapasztalatok összevetésére, a közös korlátok megvitatására és a több településen is alkalmazható módszerek megosztására. A feldolgozott témák között szerepel a térségi termékek elérhetősége, az étlap- és receptfejlesztés, a költséghatékonyság, az ellátás megbízhatósága, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság.
A Kaarea Oy beszerzési kísérleti partnerként csatlakozott a projekthez. A vállalat olyan dinamikus beszerzési rendszert tesztel, amely kisebb termelői ajánlatokat is képes befogadni, majd az így felajánlott mennyiségeket nagyobb beszerzési egységekké összevonni. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy a kisebb termelési volumenek miként illeszthetők be a nagy léptékű közétkeztetésbe.
A gazdálkodók és térségi termelők elérését agrár-élelmiszeripari tanácsadókkal folytatott együttműködés segíti. Ez támogatja a projektcsapat és a közétkeztetési beszállítás iránt érdeklődő vállalkozások közötti kommunikációt. A partnerségben végzett munka a fenntartható fejlődés, az élelmiszerlánc-fejlesztés, a térségi együttműködés és a vidéki vállalkozásfejlesztés szakértői tudását kapcsolja össze.
A délnyugat-finnországi élelmiszerlánc jövőjének vizsgálatát háttérinterjúk alapozták meg. A projekt emellett célzott egyeztetéseket tervez az élelmiszer-kiskereskedelem szereplőivel a térségi termékek piaci lehetőségeiről. A termelők egymástól való tanulását szolgáló alkalmak olyan témákat érintenek, mint az éghajlati ellenálló képesség, a termesztéstervezés és a változatosabb vetésforgók kialakítása.
A kommunikációs tevékenységek a projektről, a képzésekről és a bekapcsolódási lehetőségekről tájékoztatnak. Az elkészített anyagok és bemutatott példák a közbeszerzési folyamatok megértését segítik azoknak a termelőknek, akik korábban nem szereztek tapasztalatot ezen a területen. A képzések, a hálózati munka, a piaci egyeztetések és a beszerzési kísérlet során gyűjtött információk együttesen teszik világosabbá, hogyan kapcsolható össze a térségi kínálat az intézményi kereslettel.
Kezdeti eredmények és tágabb lehetőségek
A projekt olyan működő együttműködési keretet hozott létre, amelyben a termelők, feldolgozók, önkormányzatok és egy jelentős közétkeztetési szolgáltató közösen foglalkozhatnak a térségi élelmiszerek beszerzésével. A partnerség összeköti az élelmiszer-termelést, a termékfejlesztést, a beszerzést, az ételkészítést és a térségi tervezést.
A fenntartható élelmiszer-beszerzést támogató önkormányzati hálózat első találkozóján Délnyugat-Finnország 27 önkormányzatából 16 vett részt. Ez jelentős érdeklődést mutatott a tudásmegosztás és a gyakorlatban is működő beszerzési megoldások iránt. A termelői képzések ezzel párhuzamosan a kínálati oldal felkészültségét kezdték javítani, segítve a gazdaságokat és az élelmiszeripari vállalkozásokat a közbeszerzési részvételre való felkészülésben.
A Kaarea Oy Finnország egyik legnagyobb közétkeztetési szervezete, amely naponta közel 60 ezer ételt készít. Az általa tesztelt dinamikus beszerzési rendszer lehetővé teszi, hogy a kisebb termelők számukra teljesíthető mennyiségekre tegyenek ajánlatot, amelyeket később nagyobb beszerzési csomagokká lehet összevonni. A vállalat működésének léptéke miatt a kísérlet jelentősége túlmutathat egy kisebb beszerzési próba keretein, ugyanakkor a tényleges beszerzési mennyiségeket és a részt vevő termelők számát még mérni kell.
Ezek egyelőre projektszintű, kezdeti eredmények. A tágabb érték az együttműködés által támogatott kapcsolatokban válhat láthatóvá. A könnyebben hozzáférhető beszerzések hatással lehetnek a mezőgazdasági jövedelmekre, a gazdaságok életképességére, a feldolgozásra, a termékfejlesztésre, az étlaptervezésre, a térségi ellátásbiztonságra és a helyi gazdasági tevékenységre. Az eredményesebb beszerzési kapcsolatok a közszolgáltatásokat, az egészséget és a helyi étkezési kultúrát is erősíthetik. E lehetséges előnyök nyomon követhetők, mérhetők és értékelhetők, megalapozva a későbbi élelmiszerrendszer-fejlesztési beruházásokat.
A jó gyakorlat tanulságai
A kezdeményezés egyik fő tanulsága, hogy a közbeszerzés az élelmiszerrendszerek erősítésének eszköze lehet, ha összekapcsolja a termelést, a feldolgozást, a beszerzést és az ételkészítést. A kisebb termelőknek a reális termelési mennyiségeikhez igazodó eljárásokra van szükségük, a beszerzőknek pedig megbízható információkra az elérhetőségről, az árakról, a termékek kiszereléséről és feldolgozottságáról, valamint a szállításról. A két oldal együttműködése mindkét fél számára előnyös gyakorlati megoldások feltárását segíti.
Az agrár-élelmiszeripari értékelésekben ezért annak vizsgálata is hasznos, hogy az előnyök hogyan terjednek tovább az élelmiszerrendszeren belül. A közvetlen eredmények, például a képzések és a hálózatépítés új szerződésekhez, erősebb feldolgozó vállalkozásokhoz, a gazdaságok számára kiszámíthatóbb kereslethez, jobb közétkeztetéshez és nagyobb térségi ellenálló képességhez vezethetnek.
A projekt 289 ezer eurós költségvetésének 90 százalékát az Európai Unió finanszírozza. A jó gyakorlat azt szemlélteti, hogy viszonylag szerény KAP forrás is szélesebb körű értéket teremthet az élelmiszerrendszerben a beszerzési kapcsolatok, a térségi ellátási láncok és a hosszú távú intézményi kereslet alakításával. A beszerzett mennyiségek, a részt vevő vállalkozások, a térségben maradó gazdasági érték és az ellátás megbízhatóságának nyomon követése segíthet e hatások bemutatásában, valamint a jövőbeli beruházások indokoltságának alátámasztásában.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
