Lezárult a Nyitott Porta Napok második pilotéve
Öt sikeres hétvégével, 19 térséggel, 226 portával és 25 ezer látógatóval zárult a Nyitott Porta Napok 2026-os programsorozata. A Herman Ottó Konferencia Központban megrendezett zárórendezvény középpontjában az eredmények és a tapasztalatok értékelése, valamint az agroturizmus jelentősége, helyi értékteremtő szerepe állt.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége által elindított program második pilotévének lezárása lehetőséget teremtett a sikeres megoldások és a fejlesztendő területek áttekintésére. A megvalósítását támogató szakmai partnerek és a nyitott porták közösen összegezték a szakmai és gyakorlati tapasztalatokat, valamint meghatározták a folytatási és fejlesztési irányokat.
Az eseményt Gelencsér Géza, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Kiemelte: a Nyitott Porta Napok gazdaságai jó példák arra, hogy hogyan tudjuk megerősíteni az élelmiszer önrendelkezésünket és a helyi értékekre alapozott gazdaságfejlesztést.
Néráth Melinda, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Biodiverzitás-szakpolitikai Főosztályának vezetője beszédében a táji adottságok és a vidéki értékek bemutatásának jelentőségét emelte ki. A természeti adottságok, a helyi tudás, a hagyományok és a gazdálkodási kultúra együttesen alakítják egy tájegység egyedi karakterét, amely a helyi termékekben, a gasztronómiában és a látogatóknak kínált élményekben is megjelenik – emelte ki. A szemléletformálás leghatékonyabb eszköze a személyesen átélt tudásátadás és élmény, így a kisgazdaságokban megtalálható tájfajta növények, gyümölcsök, őshonos állatok sokfélesége sikeresen közvetíti ezt. A nemzeti parki védjegyes termékek is megjelenhettek és a jövőben még nagyobb hangsúllyal jelenhetnek meg az országos eseményen – tette hozzá.
A délelőtti szakmai előadások sorát Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység vezetője indította. Az agroturizmus szélesebb körű megismertetése mellett három meghatározó területre hívta fel a figyelmet: a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációjára, a generációváltás támogatására és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére. A program települési hátterét bemutatva kiemelte, hogy a bekapcsolódó települések közel 84 százaléka ötezer fő alatti kistelepülés. Ez az arány jól érzékelteti a kisebb vidéki közösségekben rejlő lehetőségeket. Fieszl Csaba az országos programot egy közös tanulási folyamatként értékelte, amely a gazdaságok rezilienciájának erősítését és több lábon álló működésének megerősítését szolgálja, miközben lehetőséget teremt az egyes tájegységek sajátos értékeinek és egyedi karakterének bemutatására.
A szakmai célok teljesülését és a továbblépés lehetőségeit összegezte Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke. Az átfogó célok között a vidéki vállalkozások élénkítését, a vidéki értékek megismertetését, valamint az élményalapú vidéki és agroturisztikai kínálat fejlesztését emelte ki. A programsorozat fejlesztéséhez az elmúlt 2 év sikeres megoldásai mellett szükséges a nehézségek és tapasztalatok feldolgozása is, hiszen ezek egyaránt segíthetik a szervezés pontosítását és a porták célzottabb felkészítését. Az eredmények között a személyes találkozások, a formálódó közösségek és az új vidéki szolgáltatások kaptak hangsúlyt. A Kislépték Egyesület elnöke kiemelte a táji megközelítés és értékek fontosságát, valamint azt, hogy a többségében 5000 fő alatti településeken gazdálkodók és portahelyszínek mellet a mezővárosok tradícionális értékei is megjelenhettek az agroturisztikai kínálatban.
A térségi szervezők szerepét és a porták szakmai felkészítésének tapasztalatait mutatta be előadásában Kovács István, a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője. A térségi szervezőket az országos program és a helyi megvalósítás közötti kapcsolat meghatározó szereplőiként jellemezte. Helyismeretük és kapcsolatrendszerük segítette a porták bevonását, a programok összehangolását, valamint az önkormányzatok, civil szervezetek és szolgáltatók bekapcsolódását. Kiemelte, hogy az eltérő tapasztalattal csatlakozó porták különböző támogatást igényelnek: a kezdőknek a felkészülésben, a tapasztaltabbaknak a szolgáltatásfejlesztésben, a már együttműködő szereplőknek pedig a közös térségi kínálat kialakításában van szükségük segítségre.
H. Horváth Orsolya, turisztikai és marketingtanácsadó az országos, térségi és portaszintű kommunikáció eredményeit, valamint a szakmai partnerek hozzájárulását ismertette előadásában. A látogatókat 773 ingyenes és 447 belépős program, valamint 35 portatúra várta a programsorozatban. A közel 25 ezres látogatottság majdnem kétszerese volt a 2025-ös adatoknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) portabemutató videókkal, az AMC emellett 650 molinóval és 30 ezer szórólappal támogatta a népszerűsítést. A Kislépték Egyesület rádiós interjúkkal, az Aktív Magyarország cikkekkel, közösségi tartalmakkal és podcasttel segítette az érdeklődők megszólítását. A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség a Tekerj a zöldbe! keretében 10 túrával és kapcsolódó kommunikációval, a VisitBalaton365 túraszervezéssel és online ajánlókkal járult hozzá a megvalósításhoz. A Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület SVÉT 16.0 tatai rendezvénye térségi kitelepülésekhez biztosított bemutatkozási lehetőséget.
Tószegi-Faggyas Katalin, a NAK vidékfejlesztési csoportvezetője a NAK kommunikációs és szakmai szerepvállalását mutatta be. A videók, a katalógus és a médiamegjelenések mellett a helyi REL szervező falugazdászok közreműködését emelte ki. A tapasztalatok szerint a rövid videók különösen jól segítették a porták és a mögöttük álló gazdálkodók bemutatását. A helyi visszajelzések a találkozások bizalomépítő szerepét, a helyi termékek növekvő ismertségét és az új térségi együttműködéseket hangsúlyozta. A népszerű programok között az állatsimogatók, a gazdaságbejárások, a kóstolók és az interaktív tevékenységek szerepeltek. A falutaxi, a kerékpáros portaútvonalak, a pecsétgyűjtő játék és a közös programfüzet a helyszínek összekapcsolására és a látogatások megkönnyítésére kínált követhető példát.
A délutáni szekció közös műhelymunkával folytatódott, amelynek során a résztvevők négy tematikus asztal között váltva, témavezetők irányításával dolgozták fel a programsorozat tapasztalatait és fogalmazták meg fejlesztési javaslataikat. A beszélgetések négy fő területre összpontosítottak: kommunikáció és látogatók megszólítása; portaprogramok, gasztronómia és látogatói élmények; tudásfejlesztés és képzési igények és színvonal biztosítása; térségi együttműködés és a program jövője. A közös munka lehetőséget adott arra, hogy a porták gyakorlati tapasztalatai közvetlenül is megjelenjenek a folytatás előkészítésében.
A második pilotév részvételi és látogatottsági eredményei az agroturizmus, mint új típusú turizmus iránti igényt, az élményalapú személyes találkozások fontosságát és a tájegységek sajátos értékeinek bemutatására irányuló növekvő figyelmet tükrözik. A rendezvénysorozat szakmai partnerei: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Kislépték Egyesület, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Pannon Helyi Termék Klaszter, Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség, Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület, Aktív Magyarország Fejlesztési Központ, Agrármarketing Centrum
A program térségi helyszínei 2026-ban: Minden, ami Szatmár-Bereg l Helyben jó! (Borsod-Torna-Gömör) l Somogyi domboktól a Balaton-partig l Sümegtől a Bakonyaljáig l Bazaltvidék l Kőszeghegyalja és térsége l Vasi Hegyhát–Rábamente l Zala-völgyi Nyitott Porták l Délvidéki Mediterránia – Nyitott porták a Zselictől a Mecseken át Sárközig l „Éltető” Balaton-felvidék l Kisalföld kincsei – Rábaköz l Kisalföld kincsei – Pannónia l Kincses Bácska és sváb sarok l Nyugat-Balaton kincsei l Zala és Őrség zöld szíve l Nyitott porták az Alpokalján l Nógrád (Börzsöny-Cserhát) kapui l Közép-Tisza-vidék l Helyi Kincsek Napja – Hajdú-Bihari nyitott porták voltak.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
