Agrárenergetikai megoldásokat fejleszt a Széchenyi Egyetem
A megújuló energiaforrások térnyerése és a mezőgazdasági termőterületek védelme közötti feszültség egyre hangsúlyosabb kérdés a vidékfejlesztésben. Erre a problémára reagál az az agrárenergetikai fejlesztés, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.
A projekt célja, hogy a villamosenergia-termelés és a növénytermesztés ne kizárják, hanem erősítsék egymást ugyanazon a területen. Az OASIS elnevezésű koncepció lényege, hogy a napkövető fotovoltaikus panelek nem vonják ki a földterületet a mezőgazdasági művelésből, hanem olyan térbeli és technológiai kialakítást alkalmaznak, amely lehetővé teszi a haszonnövények termesztését a panelek alatt. A rendszer tervezésekor kulcsszerepet kap a sortávolság, a panelméret és a vezérlés összehangolása, amely a növények fény- és vízigényéhez igazodik.
A panelek árnyékoló hatása első ránézésre terméscsökkenést vethet fel, ugyanakkor a fejlesztők szerint a megfelelő beállítások mellett ez nem feltétlenül jelent hátrányt.
„Nemzetközi kísérletek és gyakorlati tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája” – emelte ki Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója. Hozzátette: az OASIS több saját fejlesztésű műszaki megoldást is integrál a rendszerbe.
Az egyik ilyen innováció az egyedi kialakítású napelemtartó szerkezet, amelyhez öntözőfejek is kapcsolódnak. Ez nemcsak a panelek alatti növényállomány vízellátását biztosítja, hanem az öntözés során fellépő párolgás révén hűtőhatást is gyakorolhat a fotovoltaikus cellákra, kedvezően befolyásolva azok hatásfokát. A rendszer működését a Széchenyi István Egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása támogatja, amely a környezeti paraméterek folyamatos mérésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer összehangolt vezérlését.
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara tangazdaságában már megépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a rendszer tesztelését és továbbfejlesztését.
„A prototípuspark lehetőséget ad arra, hogy a koncepció működését üzemi környezetben vizsgáljuk, finomhangoljuk és egy később skálázható, piacképes terméket hozzunk létre” – fogalmazott Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese.
A kutatási program kiterjed a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztására, az öntözési rendszer optimalizálására, a munkabiztonsági szabályozás kialakítására, valamint a növények életciklusának szenzor- és adatvezérelt nyomonkövetésére is.
„Ez a megközelítés nemcsak a projekt szempontjából fontos, hanem értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
A tervek szerint az öntözéssel támogatott növénytermesztés 2026 tavaszán indul, az első évben kukorica és burgonya termesztésével. A fejlesztés hosszabb távú céljai túlmutatnak egy technológiai demonstráción.
„Az elsivatagosodás és a termőterületek romlása világszerte, így Magyarország egyes térségeiben is egyre súlyosabb probléma. Hosszú távú célunk egy olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely képes javítani a helyi életminőséget és mérsékelni a területek degradációját” – fogalmazott Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa.
A koncepció iránt nemzetközi szinten is érdeklődés mutatkozik, különösen olyan afrikai és ázsiai térségekben, ahol az élelmiszer-ellátás és az energiaellátás egyszerre jelent kihívást.)
Az OASIS rendszer a mezőgazdasági termelés fenntartása mellett villamosenergia-többletet is képes előállítani, amely a kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális létesítmények és lakóközösségek energiaellátását is támogathatja.
Szerző: Árvay-Szöke Nóra, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Fotó: Széchenyi István Egyetem
