Nyitott kapukon át szemlélhetjük a termelők világát
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált Nyitott Porta Napok programsorozat 2025-ben több mint 150 családi gazdaság, pince és manufaktúra részvételével erősítette az agroturizmust, elősegítve a helyi termelők és fogyasztók közötti kapcsolatokat, valamint a rövid ellátási láncok fejlődését.
A „Kóstolj bele tájról tájra!” szlogennel indult eseményen a látogatók különféle élményeken, mint a tökmagolaj-készítés vagy a szatmári édességek kóstolása, keresztül ismerkedhettek a vidéki élet rejtelmeivel. A program szakmai hátterét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Kislépték Egyesület és a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület is támogatta. A kezdeményezés a LEADER szervezetek közreműködésével a jövőben is folytatódik, hogy a kistermelők alkalmazkodóképességét erősítse a klímaváltozás kihívásaival szemben. Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének szakmai igazgatója szerint a 2026-os évben bevezetendő regisztrációs rendszer és a termelők felkészítése révén kívánják növelni a program fenntarthatóságát és vonzerejét.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége által életre hívott Nyitott Porta Napok rendezvénysorozat célja az agroturizmus ismertségének növelése, az agroturisztikai szolgáltatók láthatóságának és az élményprogramok elérhetőségének elősegítése. Emellett kiemelt feladata, hogy támogassa a hálózatosodást, erősítse a helyi termelők és fogyasztók közötti kapcsolatot, valamint a rövid ellátási láncok fejlődését. A programmal kapcsolatos tapasztalatokról Fieszl Csabával, a Herman Ottó Intézet Vidék és Térségfejlesztési Támogató Egység vezetőjével, szakmai igazgatójával beszélgettünk.
2024-ben a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. több szakmai szervezettel együttműködésben elkészítette Magyarország agroturisztikai stratégiáját, amelyet ugyanebben az évben be is mutattak. Az agroturisztikai kezdeményezés egyik jelentős pillére a Nyitott Porta Napok programsorozat volt. A "Kóstolj bele tájról tájra!" szlogennel induló eseménysorozat 2025. augusztus 23. és október 4. között több mint 150 családi gazdaság, pince és manufaktúra kapuit nyitotta meg a látogatók előtt. Az esemény célja az volt, hogy közelebb hozza a vidéki élet mindennapjait, az állattartás, növénytermesztés és a helyi gasztronómia világát az érdeklődőkhöz. A vendégek változatos programokon - kóstolókon, portatúrákon, kézműves foglalkozásokon és workshopokon keresztül élhették át az agroturizmus sokszínűségét. A rendezvénysorozatot a HOI Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége indította el pilot programként. A kezdeményezés egyben a rövid ellátási láncok fejlődését is támogatja, miközben hozzájárul a kistermelők alkalmazkodóképességének erősítéséhez a klímaváltozás kihívásaival szemben, mondta Fieszl Csaba.
Több szervezettel együttműködésben
A program szakmai hátterét több szervezet együttműködése biztosítja, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Kislépték Egyesület és a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület. A rendezvény négy térségben valósult meg, ahol a látogatók nemcsak a helyi ízeket, hanem a gazdálkodó családok történeteit is megismerhették. A kínálatban szerepelt többek között tökmag-olaj-készítés, gyógynövényes illóolaj-- előállítás, -fermentálás, kovászoskenyér-- sütés és hagyományos szatmári édességek kóstolása is, így a program valódi élményalapú betekintést nyújtott a magyar vidék értékeibe. A Nyitott Porta Napok programot a tavalyi évben pilot jelleggel indították el, amelyhez közel 150 termelő csatlakozott és öt tájegységet vontak be. A látogatók számára a már említett módon kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy betekintést nyerjenek az agrárvállalkozások mindennapjaiba, sőt aktívan részt is vegyenek egyes tevékenységekben. Ilyen például a méhészkedés vagy a kolbásztöltés, de a program alapvetően arra is alkalmas volt, hogy a résztvevők megismerjék az adott térség gasztronómiai és élelmiszer-előállítási sajátosságait. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy Szatmárban milyen fontos szerepet tölt be a szilva, vagy a bajai térségben a halászlé, a bor, illetve a sváb ételek. Ezek az értékek a programon keresztül közvetlenül megtapasztalhatók.
A kezdeményezésnek hazánkban már van előzménye, hiszen a zalai térségben a Zala Termál Völgye LEADER szervezet korábban is tett lépéseket ebbe az irányba, és kedvező tapasztalatokkal, pozitív visszajelzésekkel működteti a programot. Mivel az agroturisztikai stratégiának része lett a Nyitott Porta mint a kistermelők számára nyitott diverzifikációs lehetőség, ezért döntöttek úgy, hogy országos szinten is kiterjesztik azt a Herman Ottó Intézet koordinálásával. A LEADER "közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében" mint térségi szervező egyfajta kovászként jelenik meg a rendszerben, hiszen rendelkezik azzal az adatbázissal, amely a területi lefedettségükben mezőgazdasági vagy az agráriumhoz kapcsolódó termelést folytatókat tartalmazza. Nem beszélve arról, hogy egy-egy olyan felhívásuk kapcsán, ami gazdaságfejlesztés, gazdaságélénkítéshez járul hozzá, a programokba a termelőnek a mindennapi munkáját segítő beruházási lehetőségeket is becsatornázhatnak.
Tanulva a tavalyi tapasztalatokból
Fieszl Csaba elmondása szerint a kedvező tapasztalatok alapján 2026-ban is folytatják a programot, ugyanakkor bizonyos elemeiben átalakítást terveznek. Bevezettek egy regisztrációs rendszert, amelyben először a térségi szervezők jelentkezhetnek meghatározott számú termelő bevonásával. Ez a megoldás biztosítja a program iránti elkötelezettséget. A regisztrációt követően nyílik lehetőség további termelők csatlakozására. Mint azt Fieszl Csaba hangsúlyozta, az idei évben is hangsúlyt kap a felkészítés: a termelők képzéseken vesznek részt annak érdekében, hogy a porta megnyitása mind számukra, mind a látogatók számára pozitív élményt nyújthasson. A tavalyi év tapasztalatai alapján ugyanis előfordult, hogy a vártnál nagyobb érdeklődés miatt egyes helyszíneken kapacitáshiány lépett fel. A szervezők célja, hogy ezekre a helyzetekre felkészítsék a résztvevőket.
A regisztráció március 31-ig tart, ezt követően történik a térségek és a résztvevők számának értékelése. Jelenleg még nem ismert, pontosan hány termelő és mely térségek csatlakoznak, de az érdeklődés jelentős. A program fejlesztése során kiemelt szempont, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, és olyan lehetőségeket biztosítsanak a kistermelők számára, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik működésüket.
A kezdeményezés egyik fontos célja tehát a kistermelői életpálya vonzóbbá tétele. Bár az oktatás folyamatosan fejlődik, és az egyetemek reagálnak az új kihívásokra, önmagában a képzés nem elegendő. Szükség van arra is, hogy a fiatalok perspektívát lássanak az agráriumban, és a megszerzett tudásukat a gyakorlatban is kamatoztassák. Emellett kulcsfontosságú a már meglévő kistermelői réteg megőrzése, hiszen jelentős szerepet játszanak a helyi élelmiszer-ellátásban, magyarázza a szakmai igazgató.
A tavalyi tapasztalatok alapján nem konkrét problémák, hanem inkább fejlesztési igények merültek fel. A szervezők felismerték, hogy szükség van egy átláthatóbb rendszerre és olyan struktúrákra, amelyek mentén a termelők is érzik a felelősségüket. A minőség kiemelt kérdéssé vált, hiszen egy kedvezőtlen látogatói élmény nemcsak az adott termelőre, hanem az egész program megítélésére is hatással lehet. Ugyanakkor a termelő számára is kudarcélményt jelenthet, ha nem tud megfelelő színvonalat biztosítani.
A rövid ellátási láncok támogatása
A program a rövid ellátási láncok szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Gyakorlatilag a lehető legrövidebb láncot valósítja meg, hiszen a fogyasztó közvetlenül a termelőhöz jut el.
A személyes kapcsolatok erősödése hosszú távon is előnyös, hiszen az elégedett vásárlók visszatérnek a termékekért. Fontos az, hogy a mai megváltozott klimatikus, gazdasági környezet változása mellett a kistermelői réteg képes legyen fennmaradni. A gazdálkodói közösség értékének, hagyományainak bemutatása elengedhetetlen az agrárium megítéltségének javításában. Fieszl Csaba hangsúlyozza a kezdeményezés tudásátadásban, felkészítésben, a piaci fennmaradás támogatásában betöltött jelentős szerepét. A résztvevő termelők köre rendkívül sokszínű: megtalálhatók közöttük gabonatermelők, méhészek, zöldségtermesztők, húsfeldolgozók, borászok, gyümölcstermesztők, valamint speciális termékeket előállítók is, például tökmagolaj-készítők. Kiemelt szerepet kap a hozzáadott érték növelése, vagyis az alapanyagok feldolgozása és magasabb minőségű termékként történő értékesítése.
A program működtetése során fontos szerepet játszanak a térségi szervezők, akik napi kapcsolatban állnak a termelőkkel, és segítik őket a felkészülésben. Az együttműködés kiterjed a szakmai szervezetekre is, amelyek képzésekkel és tanácsadással támogatják a résztvevőket, különösen marketing, értékesítés és jogszabályi kérdések terén. A LEADER szervezetek szintén fontos partnerek, hiszen adatbázisukkal és fejlesztési programjaikkal hozzájárulnak a helyi gazdaság erősítéséhez.
A 2026-os évben várhatóan több térség és több termelő csatlakozik, ugyanakkor a program továbbra is pilot jelleggel működik, hiszen a szervezők és a résztvevők közösen alakítják és fejlesztik azt. Az agroturizmus sikeréhez további támogatásokra is szükség van, különösen a vendégfogadási feltételek javítása tekintetében. A cél az, hogy a látogatók számára élményalapú programokat kínáljanak, amelyek miatt a továbbiakban visszatérők lesznek. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kistermelők mindennapi munkája mellett nem egyszerű a folyamatos nyitvatartás biztosítása, ezért a programot koncentrált időszakokra szervezik. Nemzetközi szinten hasonló kezdeményezések már működnek: Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában nagy hagyománya van az ilyen jellegű szerveződéseknek. Természetesen még van hová fejlődni, ugyanakkor ez természetesen lehetőséget is jelent arra, hogy a hazai struktúra saját, egyedi irányt találjon. Nem az a cél, hogy a kistermelők más megélhetési formák felé forduljanak, hanem az, hogy saját tevékenységük váljon gazdaságilag is stabil és vonzó életpályává.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
