Hobbifarmból törzstenyészet

Bránya Roland Blonde Tanyája az ország tizenhét Blonde d’Aquitaine törzstenyészetének egyike. Roland a tenyésztő egyesület vezetőségének tagja.  Tiktoker, a fajta, illetve az állat­tartás, -tenyésztés mint szakma népszerűsítője. Állattenyésztői eredményei láttán senki nem gondolná, hogy sikeres kereskedői pályát hagyott ott az állatokért.

– 2012-ben érkeztek az első állatok. A hely hobbitanyaként indult: sertéseket, birkákat, kecskéket, szarvasmarhát, tyúkokat vásároltam, és még szó sem volt arról, hogy én itt bármit is tenyészteni fogok, csupán kikapcsolódásként gondoztam az állatokat. Aztán egy idő után úgy alakult a helyzet, hogy a hobbitanyából szarvasmarhatartó tanya lett. A sok állat közül ez tetszett a legjobban, így 2017-től már tisztavérű Blonde d’Aquitaine árutermelő gazdaságot üzemeltettem. 2019 óta vagyok törzstenyésztő: tenyészbikák és tenyészüszők kerülnek ki a gazdaságomból – idézte fel a kezdeteket Bránya Roland.

Vendéglátónk szakmáját tekintve nem állattenyésztő, 25 évig a kereskedelemben dolgozott. Eleinte multinacionális cégeknél volt közép-, illetve magasabb szintű vezető, később pedig egy saját, szeszipari vállalkozást épített a meglévő kereskedelmi kapcsolati tőkére.

– Belefásultam a szakmámba. 25 év után szinte már fizikai fájdalmat éreztem, hogy fel kell kelnem, és reggel hirtelen azt sem tudtam, hogy Pécsre, Győrbe, Debrecenbe vagy Budapestre kell mennem, vagy kinek mit is ígértem.

A multicégeknél és egy önálló vállalkozásban is stresszes, pörgős az életmód, sok emberrel dolgoztam együtt. A tanyát arra hoztam létre, hogy legyen hova kijönnöm kicsit. Aztán azt vettem észre, hogy megnyugtat, amikor itt gyönyörködöm az állatokban.

Amikor már annyira nem szerettem az előző munkámat, hogy váltani akartam, adta magát, hogy próbáljam meg az állattenyésztést.

Rolandot ugyanis mindig is érdekelte ez a világ. Amikor még se állata, se tanyája nem volt, akkor is családi kirándulásként eljárt Hódmezővásárhelyre, az Alföldi Állattenyésztési Napokra megcsodálni az állatokat. Amikor váltani akart, természetes, hogy az állatokat választotta, gondolván, hogy ez az előzőeknél sokkal nyugodtabb munka és szabadabb vállalkozás. Azóta már tudja, hogy itt is van min idegeskedni, de a húsmarhatenyésztés a szenvedélyévé vált, így Rolandról bátran állíthatjuk, hogy azon szerencsések egyike, akiknek a munkája a hobbija is egyben.

Hobbitenyésztőnél szakmai tudás

Ahogy azt rendszeres olvasóink már tudják, egy-egy állatfaj hobbitenyésztői legalább a kedvenc állatfajukat tekintve szakértői az tenyésztésnek. Ugyanez a szenvedély jellemzi Rolandot is, akinél összeér a szabadidő a munkával. Önképzéssel tanulta meg a szarvasmarha-tenyésztést, a mai napig utánanéz a legapróbb dolgoknak is, rengeteg szakanyagot tanulmányoz.

Aktívan részt vesz a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének tevékenységében is, ahol vezetőségi tag. Megpróbál együttműködni a tenyésztőkkel, illetve tenni a tenyésztőkért.

Roland úgy gondolja, ha valahol egy olyan hasznosítható ötletet lát, hall, amely előrébb viszi a saját vállalkozását, már megérte elmennie egy-egy szakmai rendezvényre. Épp ezért ott van minden egyesületi úton, szakmai napon. Nem csak a Blonde d’Aquitaine tenyésztése érdekli, hanem a húsmarhatenyésztés általában, így részt vesz más tenyésztő egyesületek nyílt napjain, valamint húsmarha- és takarmányozási konferenciákon is.

– Franciaországban sokan kérdezik tőlem, miért megyek minden évben a fajta hazájába. Szerintem a trendekkel tisztában kell lenni, és minél több olyan állatot látni, ami Magyarországon nem megszokott. Én ezekhez az állatokhoz mérem a saját tenyészetemet, és efelé alakítom az állományt. Ott is viszonylag nyitottak a gazdák, ha rákérdezünk valamire, őszintén válaszolnak, bár természetesen védik a piacukat. Amikor legutóbb egy franciaországi kiállításon szinte teljesen ismeretlen apaságú tenyészállatokat láttunk, és rákérdeztünk, hogy miért van ez, elmondták, hogy 4-5 év múlva nálunk is megjelenik majd ez a vonal, csak ennyivel mindig előttünk szeretnének járni. Szerintem rendben van, hogy védik a genetikai előnyüket.

Húsmarha a Homokhátságon

Bránya Roland nem véletlenül ezt a fajtát tenyészti a Blonde Tanyán. Mint magyarázza, a Homokhátságon „egy négyzetméteren tíz szál fű van”, így a takarmányra legkevésbé érzékeny állatokat is csak takarmány-kiegészítéssel lehetne tartani, ezért intenzív karámos tartás mellett döntött, és ehhez választott fajtát is. A 365 napos benti etetéssel pedig a „blondi” az, amelyik rentábilisan tartható.

– A tenyészállat-jelölteket öntözött legelőkertekben tartom, villanypásztorral elkerítve, viszonylag nagy területen, és ott kapják a kiegészítő takarmányt.

A bikák sajátteljesítmény-vizsgálatát sem egy 200 négyzetméteres karámban végezzük, hanem egyhektáros legelőkertben. A tenyészbikáim legalább 50-60 százalékát a Hortobágyra értékesítem. Ott elég bénán nézne ki, ha az óriási nagy legelőkön meg kéne tanítani legelni az állatot, vagy a gyenge lábszerkezet miatt nem bírnák a nagyobb távolságokat. Utóbbit nyilván szelekcióval érjük el, de azzal is, hogy viszonylag edzettek, fittek a marhák.

Az ivadékokkal együtt 140-150 állat van a tanyán, de ez nyilván mindig változik. Az állományban 80 törzskönyvezett anyatehén van, származásukat tekintve külföldről vásárolt, embriótranszferből származó, illetve magyarországi felszámolásokból felvásárolt tehén is, de ma már a saját tenyésztésű anyaállatok teszik ki a tehenek jelentős hányadát. „Mindig anyai vonalat tenyésztek, mert az a legfontosabb, hogy minél jobb anyáim legyenek.”

Roland az értékesítéssel kapcsolatban a 2024-es adatokat ismertette.

– Akkor 78 ellés volt, és 81 borjút tudtunk választani. A 81-ből 52 bikám született, és az 52-ből 35-öt tudtunk tenyészbikákként felnevelni, értékesíteni. A maradékot vágóállatként külföldi vágóhídra értékesítettük. Egyébként viszonylag nagy szám ez a 35 az 52-höz képest, de azt azért szeretném hozzáfűzni, hogy a tanyán mesterséges termékenyítési (ovsync) programok zajlanak egy évben háromszor, illetve tisztítóbikaként is francia elitbikákat használok.

Az egyik bikám, Uggy (ejtsd: Ügi) Párizsban a Grand Salonon, ahol a bajnokok bajnokai lépnek fel, második helyezett lett. A másik nagy bikám, René Casteljaloux-ból, a Blonde d’Aquitaine franciaországi genetikai központjából érkezett, és minősítése alapján ott is a felső 1-3 százalékba tartozik.

Takarmányozás

– Az év téli, illetve nyári felében különböző a takarmányozásunk, az átállás pedig 3-4 hetes folyamat, ugyanis a monodiétát kedvelő szarvasmarha érzékenyebb a takarmányváltásokra. Télen az állatok rozs­szenást kapnak, ami még hasban kalász, tehát viszonylag magas fehérjetartalommal rendelkezik, mellette lucernaszenást, réti szénát és kukoricaszár-bálát etetek. Utóbbit nyilván nem a tápértéke, hanem a rost-, illetve a foszfortartalma miatt, ami a hatékonyabb vemhesülést segíti. Mindezek mellett a tehenek naponta 4 kg kukorica CGF-et is kapnak. Ebben az ipari melléktermékben rost, illetve kiszámítható mennyiségű fehérje van, ami a tehén tejtermelését növeli, amire külön odafigyelünk. A tehenek 800-1000 kiló környékén vannak, így az izmoltságuk mellett a tejre is nagyon kell figyelni, mert a ráma gyorsan a tejhozam rovására mehet, pedig fontos, hogy megfelelő minőségben nevelje választásig a borját.

A nyári takarmányozás kicsit gyengébb. Eleve nincs is akkora szükség olyan kondiban tartani az állatokat, mint télen, amikor azért a test fűtésére is sok energia elmegy.

Nyáron nem kapnak erjesztett takarmányt, hanem tulajdonképpen a környék gyepeiről lekerülő, ilyen-olyan minőségű réti szénát esznek az állatok. Azért arra odafigyelünk, hogyha annyira gyenge, hogy a teheneink kezdenek legyengülni, akkor nedves CGF-pótlást kapnak, naponta plusz másfél-két kilót.

Rolandékhoz az Északi-középhegység lankásabb részeiről kerül a jó minőségű réti széna télire, a lucernát a Dunántúlról szerzi be, mert bár a szállítási költségek magasak, a termelés így is rentábilis. Az izocukorgyártás melléktermékeként maradó CGF-et pedig a Vitafort Zrt-n keresztül vásárolja Szabadegyházáról.

Az ideális Blonde d’Aquitaine

– Az én tenyészideálom tehénben és bikában is a keskeny, ék alakú fej, ami nagyon fontos a könnyű elléshez: így töri a borjú az utat a szülőcsatornában. Ugyanígy fontos számomra a nagyon finom csontozat, a nagy ráma hosszú, szép, egyenes háttal, a finom bőr, és persze szeretem látni, ahogy mozgásnál minden egyes izomcsoport látszódik. A látványos küllem mellett nyilván jók legyenek az anyai tulajdonságok is. A legfontosabb tenyészcél azonban a könnyű ellés. Már említettem, hogy javarészt a Hortobágyra értékesítek, ott azon a nagy pusztán pedig fontos, hogy az ellések gördülékenyen menjenek.

A könnyű ellés azért is fontos, mert hazánkban nagyon kevesen tenyésztik tisztavérben a fajtát; mintegy ötezer anyatehén lehet, közülük háromezerre van az egyesületnek rálátása (Franciaországban 550 ezer blonde anyatehén van tenyésztésben – a szerk.). A bikákat inkább terminál keresztezett befejező bikaként használják: magyartarka-, szürkemarha-állományokhoz nagyon jól illik, de egyre többen használják charolais-hoz is. A két francia fajta testmérete, izmoltsága és súlygyarapodása is hasonló, ám a blonde sokkal könnyebben ellik. Évente hazánkban 150-170 Blonde d’Aquitaine tenyészbika talál gazdára.

Tiszta vérben egyébként sem egyszerű a fajtát tenyészteni, mert azt a 3 kilót is meghaladó tömeggyarapodást, amit egy növendék bika 200 napos korától 400 napos koráig produkál, ki kell szolgálni. Szereti a tápanyagdús füveket és azt, ha nem kell sokat gyalogolnia ahhoz, hogy jóllakjon.

Karámos tartásban pedig jó minőségű szenázsokat, erjesztett és szálas takarmányokat kell neki adni. Egyébként Magyarországon szerintem nem is lehet extenzíven teljesen legelőre alapozva tartani, ezért sem népszerű.

Hány blondi kell a megélhetéshez?

– 2022-ben voltak először nálam francia szakemberek, és megkérdezték, hogy mekkora a tehénlétszám. Mondtam, hogy 80 anyatehenem van, amire megkérdezték, hogy minek ennyi. Mondtam, hogy ennyivel tudom eltartani a családomat. Erre kiderült, ott feleennyi tehén elegendő ehhez. Nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy én nem termelem meg a takarmányt, és csak a teheneimből élek. Árutermelőként szerintem inkább 100 tehénre van szükség, de ha valaki legeltetni tud, még takarmány-kiegészítés mellett is elég lehet 50 anyaállat. Nyilván ez a legelő minőségétől is függ.

Én azt javaslom, hogy ne legelőre alapozzuk az állattartást! Legeltethetjük, de mindenképpen számoljunk azzal, hogy takarmány-kiegészítést adjunk a jószágoknak, különben a fajtajelleg és a reprodukció láthatja kárát!

Nem lesz eredményes a termelés, ha az állat nincs rendesen megetetve. A Blonde d’Aquitainet fitneszmarhaként is szokták emlegetni, mert igazi testépítő. De nyilván kevés és rossz minőségű takarmányból nem tud testet építeni.

Roland küldetésének tartja, hogy minél több diákot rávegyen arra, próbálják ki ezt a szakmát, ha nem is nagyban, legalább mellékállásként, munka vagy bármi mellett, és egy-két év után el fogják tudni dönteni, hogy eredményesen tudják-e művelni a szakmát.

Épp ezért a Blonde tanya TikTok-csatornáján, Fb-oldalán mutatja be a gazdaság mindennapjait, és tanácsokat is ad az érdeklődőknek, még úgy is, ha netán fel kell túrnia a szakirodalmat a válaszért.

– Azt veszem észre, hogy hiába vagyok 50 feletti, az állatokkal kapcsolatosan az agyam úgy működik, mint egy szivacs. Bár gyerekkoromban is így megmaradt volna a tananyag! Valószínűleg azért van ez így, mert ezt nagyon szeretem csinálni. Minden este úgy megyek innen haza, hogy elfáradok, de másnap reggel nem érzem tehernek, hogy ide ki kell jönnöm.

Forrás: Halmos B. Ágnes, Kistermelők Lapja