Hogyan védekezzünk a termelési kockázatok ellen öntözés nélkül?

Az Agrárközgazdasági Intézet és a KAP Hálózat nemzetközi konferenciáján a klímaváltozás és az időjárási kockázatok kezelésének gazdasági és támogatáspolitikai vonatkozásait vitatták meg. A szakértők szerint a diverzifikált vetésszerkezet és az ahhoz kapcsolódó, megújuló biztosítási rendszerek jelenthetik a megoldást.

A trendek azt mutatják, hogy a klímaváltozás kihat a biztosítási és támogatási rendszerekre is, amelyek a vetésszerkezet színesítésére ösztökélik a gazdálkodókat.

Nemzetközi konferenciát szervezett az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) és a KAP Hálózat Innovációt és Digitalizációt Támogató Egysége (ITE). Az agri benchmark Cash Crop Network eseményén az időjárási kockázatok kezelésének témakörét járták körbe a gazdasági szakemberek.

A vetésszerkezet az első lépés

Jonas Schmitt, az ETH Zürich kutatója szerint a gazdaságon belül megvalósítható intézkedések jelentik a klímaváltozás elleni védekezés első szintjét. Ide tartozik a vetésszerkezet diverzifikációja, amely a különböző növénykultúrák termesztésével csökkenti a gazdaság sérülékenységét, hiszen így mindig akad egy kultúra, amelyik ellensúlyozni tudja a többinél elszenvedett bevételkiesést. A diverzifikáció akkor a legsikeresebb, ha eltérő fejlődési ciklusú növények szerepelnek a vetésszerkezetben, tehát őszi és tavaszi vetésűek, rövid és hosszabb tenyészidejűek egyaránt fellelhetők benne. Az elemzések szerint a színes vetésforgó kiválóan működik átlagos vagy mérsékelten aszályos években, de szélsőséges időjárási helyzetekben korlátozott a hatása, ezért más kockázatkezelési eszközökkel is kombinálni kell.

Több növény együttes hozambiztosítása

Schmitt előadásában egy olyan biztosítási modellt mutatott be, amely a jelenleg elterjedt, egy-egy kultúrára kötött biztosítás helyett több növény együttes teljesítményét veszi alapul. A többtermékes hozambiztosítás lényege, hogy a gazdaság teljes növényportfólióját vizsgálja. Mivel az egyes növények terméseredményei eltérően reagálnak az időjárási hatásokra, az összesített hozam ingadozása kisebb lehet, mint az egyes kultúráké külön-külön. A kutatások alapján egy ilyen rendszer egyszerre nyújthatna nagyobb biztonságot a rendkívüli káresemények esetén, és mérsékelné a biztosítási költségeket.

Kárenyhítés alkalmazkodási elvárásokkal

A 2018-as németországi aszály után jelentős kifizetéseket kaptak azok a gazdaságok, amelyek legalább 30 százalékos termelési veszteséget szenvedtek el. Az eredmények szerint a támogatott és a nem támogatott gazdaságok vetésszerkezete között nem alakult ki érdemi különbség, vagyis az egyszeri támogatások önmagukban nem ösztönözték az alkalmazkodást. Schmitt szerint a támogatási programokat olyan feltételekkel kellene összekötni, amelyek ösztönzik a klímaadaptációt. Ennek egyik eszköze lehetne, ha a diverzifikált vetésszerkezetet alkalmazó gazdaságok kedvezőbb biztosítási feltételekhez jutnának.

A nagy támogatás rejtett hátrányai

Barry Ward, az Ohio State University igazgatója szerint a hagyományos kockázatkezelési eszközök egyre többször nem nyújtanak elegendő védelmet. Ugyanakkor rámutatott: minél nagyobb védelmet nyújt egy rendszer, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a biztosítottak kevésbé törekednek saját kockázataik csökkentésére. A kutatások szerint a magas biztosítási támogatások ösztönözhetik a kockázatosabb földhasználatot, és hozzájárulhatnak a gazdaságok koncentrációjához.

Magyarország: négy pilléren a nagy teher

Magyarországon jelenleg négy pillérre épülő rendszer működik: az agrár-kárenyhítési rendszer, a díjtámogatott biztosítások, a jégkármérséklő rendszer és a jövedelemstabilizációs eszközök együtt próbálják mérsékelni a gazdálkodók veszteségeit – ismertette a hazai rendszert Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója. Az aszálykárok kezelésében döntően az agrár-kárenyhítési rendszerre hárul a feladat. Sokan az öntözésben látják a megoldást, de ez csak nagyon kis volumenben valósítható meg. A számítások alapján a teljes mezőgazdasági területnek csupán 6 százaléka lenne öntözhető. Tehát más megoldást kell keresni a termelési kockázatok csökkentésére.

Mást és másképp kell termelni

Goda Pál kiemelte, hogy támogatások nélkül több termény előállítása veszteséges lenne. A kukoricatermelés visszaszorulása támogatásokkal együtt is erőteljes, és a kedvezőtlen klímafolyamatok ezt a trendet tovább erősíthetik. Ezért a termelési szerkezet átalakítása és a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodás erősítése a legfontosabb feladat.

Hogyan hasonlítsuk magunkat másokhoz?

Jannik Aaron Dresemann, az agri benchmark Cash Crop Network vezetője előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi összehasonlításhoz egységes adatbázisra van szükség. A rendszer helyi szakértők bevonásával gyűjti és értékeli az adatokat. A módszertan alapját a modellezett, tipikus gazdaságok adják. Az adatok segítségével pontosabb képet kaphatunk a költségszerkezetről, az erőforrás-felhasználásról és a termelési gyakorlatokról.

Adatgyűjtés és tudásátadás

Ugyanezt a feladatot látja el Magyarországon az AKI. A kutatóintézet Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének vezetője, Kránitz Lívia szerint a klímaváltozás, a digitalizáció és az egyre összetettebb támogatási rendszerek korában felértékelődik az adatelemzés és a tudásátadás szerepe. A szakember bemutatta a Nemzeti KAP Hálózat működését, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a Közös Agrárpolitika végrehajtását, valamint információval lássa el a támogatások kedvezményezettjeit.

Forrás: Gönczi Krisztina, agroinform.hu, AKI