Digitális fordulat és logisztika a mezőgazdaságban

Okos Város – Okos Vidék címmel rendeztek ötödik alkalommal jövőbe mutató konferenciát Mosonmagyaróváron. A konferencia célja a térségi települések, gazdasági szervezetek és az egyetem közötti közösségépítés volt. A szakmai párbeszéd az élhetőség, a fenntarthatóság és a digitalizáció aktuális kérdéseit helyezte a középpontba.

A konferenciát Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta a térség egységét: „A Szigetköz nem csupán egy földrajzi egység, hanem a mi közös életterünk, amelynek védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdekünk”. A városvezető kiemelte, hogy a fejlesztéseknek a helyi lakosok életminőségét kell szolgálniuk: „Az okos megoldások lényege nem a technológia öncélú hajhászása, hanem az, hogy a városüzemeltetés és a közszolgáltatások minősége érezhetően javuljon a lakosság számára”.

A stratégiai célokhoz csatlakozott Juhász Anikó, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékáni tanácsadója is. Kifejtette, hogy a klímaváltozás, a világjárvány és a háborús konfliktusok egyfajta „válságcunamiként” világítottak rá arra: a folyamatos és megfizethető élelmiszerellátás nem tekinthető természetes adottságnak. Az élelmiszergazdaság felértékelődése aktív ágazati beavatkozást és tudatos fogyasztói magatartást igényel.

Vidékfejlesztés és agrár-logisztika

A kerekasztal-beszélgetés egyik kulcsszereplője Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének igazgatója volt, aki a vidékfejlesztés és a modern logisztikai megoldások összekapcsolásáról beszélt. Fieszl Csaba szerint a szektor fenntarthatóságának záloga a kétirányú tudásátadás: a napi gyakorlati tapasztalatokat be kell csatornázni az egyetemi oktatásba, miközben az egyetemi tudásbázisnak is meg kell jelennie a termelői munkában. Külön hangsúlyozta a rövid ellátási láncok (REL) megerősítésének fontosságát, amelyet a Kft. nemzetközi kapcsolatokon keresztül is igyekszik előmozdítani.

A vezető szerint a legnagyobb kihívás a fiatal generációk megtartása az agráriumban. „Nekünk nagyon nagy feladatunk az, hogy az agráriumot egy olyan aspektusból is be tudjuk mutatni, ami az egyetemből kijövő diákoknak is vonzó tud lenni” – fogalmazott Fieszl Csaba. Kiemelt cél, hogy a hallgatók ne váljanak szakmaelhagyókká, hanem találják meg helyüket a generációváltás folyamatában, megerősítve ezzel a hazai élelmiszer-biztonságot.

Mezei Katalin a vidékfejlesztési diskurzusban arra mutatott rá, hogy a technológia közösségmegtartó erejére: „A vidékfejlesztés nem korlátozódhat csupán a mezőgazdaságra; a helyi közösségek megtartó erejéhez a digitális infrastruktúra és a modern szolgáltatások éppúgy hozzátartoznak” – fogalmazott a mosonmagyaróvári kar Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének vezetője. Emellett óva intett az ökológiai értékek feláldozásától: „A Szigetköz egyedülálló ökológiai adottságait úgy kell kihasználnunk a turizmusban, hogy közben a természeti értékeinket ne érje visszafordíthatatlan károsodás”.

Egyetemi és piaci szinergiák

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a klasszikus frontális oktatás ideje lejárt. A hallgatóknak valós piaci problémákkal kell találkozniuk. Tóth Gábor, a kereskedelmi és iparkamara térségi elnöke ennek kapcsán mutatta be a „kamarai tantárgy” koncepcióját, amely Győr után Mosonmagyaróváron is elérhetővé válik. Ez a kezdeményezés hidat képez az egyetem és a város vállalkozásai között, ahol a diákok projektfeladatokon keresztül, sikeres vállalkozók mentorálása mellett ismerhetik meg az üzleti élet realitásait.

Ehhez kapcsolódott Kalmárné Hollós Erika is, aki a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és az egyetem közötti, több mint 120 éves múltra visszatekintő együttműködést méltatta. Példaként említette a speciális mikroképzéseket, ahol az egyetem az elméleti hátteret, az intézet pedig a modern laboratóriumi gyakorlatot biztosítja, így orvosolva a szektorban tapasztalható szakemberhiányt.

Digitalizáció a gyakorlatban: Az UniGO Market

A stratégiai célok egyik leglátványosabb gyakorlati megvalósulása az UniGO Market, amelyről Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese adott részletes tájékoztatást. Az automata bolt és tanulóraktár nem csupán egy innovatív vásárlási forma, hanem a Digitális Élelmiszer Stratégia (DESILI) pilot projektje is. A robotkarokkal felszerelt, éjjel-nappal működő egység a rövid ellátási láncok „utolsó kilométeres” logisztikai problémájára kínál megoldást, összekötve a helyi termelőket a fogyasztókkal egy mobilalkalmazáson keresztül.

Nagy Viktória, a Kisléptékű Termelők Érdekvédelmi Szervezetének képviselője a kistermelői oldalról erősítette meg az innováció szükségességét. Bár a kistermelők számára a személyes kapcsolat marad a legfontosabb, a digitális platformok és az automatizált értékesítési pontok – mint az UniGO – segíthetnek leküzdeni a bürokratikus és logisztikai akadályokat, miközben megőrzik a helyi termékek mögötti bizalmi faktort.

A kerekasztal-beszélgetés konklúziója egyértelmű: az élelmiszergazdaság jövője a precíziós technológiákban, a digitalizált logisztikában és a fiatalok elköteleződésében rejlik. Ahogy Fieszl Csaba összegezte, a cél egy olyan fenntartható és innovatív agrárkörnyezet megteremtése, ahol a tudás és a technológia kéz a kézben jár a vidék megtartó erejének növelése érdekében.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.