Új utakon az agroturizmus: summit Keszthelyen
A KATT Fesztivál 2026 keretében tartott Agroturizmus Summit átfogó képet nyújtott az ágazat jövőjéről Keszthelyen. A szakpolitika, a felsőoktatás és a gyakorlati szereplők egyetértettek: a fenntartható vidék és a kistermelői stabilitás csak közös hálózatépítéssel és élményalapú turizmussal valósítható meg.
A Georgikon Major Történeti Kiállítóhelyen rendezett eseményt Lantos Gergely, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. nyugat-magyarországi LEADER szakértője nyitotta meg, hangsúlyozva: az agroturizmus 10-20 százalékos bevételnövekedést és létfontosságú stabilitást ad a termelőknek, az ilyen találkozók pedig a szakpolitikai döntéseket is formálják. Szalay Zsigmond Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézetének igazgató-helyettese megerősítette a felsőoktatás elköteleződését. Kiemelte, az egyetem önálló tudományterületként kezeli az agrárturizmust, elismerve Szabó Péter tanszékvezető éveken át tartó építkező munkáját. A történelmi helyszín szellemiségéről Rajnai Virág Éva intézményvezető beszélt. Elmondta, a múzeum élő kapcsolat a hagyományok és a jövő között; családi programjaikkal szervesen kapcsolódnak a térség turizmusához, reagálva a hiteles vidéki élményeket kereső látogatói igényekre.
Szelíd fejlődés és országos stratégia
Tóth Gergely, Keszthely polgármestere a „szelíd fejlődés” elvét emelte ki, szembeállítva a tömegturizmust a helyi erőforrásokat óvó modellel. Hangsúlyozta a lokális értékek védelmét, utalva a Balaton-parti túlzott beépítések megállítására, amellyel a helyi kisvállalkozókat és az élhető környezetet támogatják.
Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-n belül működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység vezetője a kisgazdaságok fokozott klímakitettségéről és piaci sérülékenységéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció ma már a túlélés záloga. „Egy olyan klímaváltozási, piacváltozási környezetben vagyunk, ahol ezek a fejlesztési jövőképek mind-mind a gazdák fennmaradásához járulhatnak hozzá” – emelte ki köszöntőjében. A szakember rámutatott arra is, hogy az agroturizmusban rejlő tudásátadás az innovációt és a digitalizációt is magával hozza a jó minőségű hazai élelmiszerek piacán.
A készülő Nemzeti Agroturisztikai Stratégia fontossága mellett részletesen beszélt a Nyitott Porta Napok programsorozatról is, amely az egységes online kommunikációval hatalmas terhet vesz le a termelők válláról. Fieszl Csaba szerint a közvetlen értékesítési láncok felépítése teljesen új távlatokat nyit: „Amikor a gazda nem tudja, hogy a klíma miatt egyáltalán milyen terméket termeljen, vagy épp azt, hogyan fog eljutni a piacra, de egy jó adottságokkal rendelkező portán be tudja mutatni a termék-előállítását, akkor már hozzá fognak jönni a vásárlók.”
Aktív turizmus és piacképes oktatás
Bauer Ádám, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ csoportvezetője rávilágított, hogy az aktív turisták és az agroturisták motivációja szorosan megegyezik. Az agroturisztikai „élménygazdaságok” tökéletes állomásai és attrakciói lehetnek egy kerékpártúrának. A BalatonBike365 rendszerén keresztül bemutatta, hogyan terelhetők a zsúfolt parti tömegek a háttértelepülések felé kerékpárosbarát szolgáltatásokkal. Szabó Péter egyetemi docens a MATE jövőbeli terveit részletezte. A piacközpontú Agroturizmus Tanszék már 30 partnerrel dolgozik együtt, 2026 szeptemberétől pedig gyakorlatorientált szakirányú továbbképzést indít. A program az online marketingtől a szálláshely-menedzsmentig ad valós tudást, a piaci visszajelzéseket pedig az újonnan alakult Nyugat-Balatoni Turizmusfejlesztési Tanács csatornázza be.
Gyakorlati hálózatépítés és a nyitott porták
Szabadkai Andrea a Kislépték Egyesület képviseletében elmondta, hogy a gazdákkal fel kell ismertetni: mindennapi, sokszor fárasztó munkájuk mások számára csodálatos élmény. A nyitott porták sikerének titka a termelők belső motivációja. Ehhez azonban komoly edukációra – jogi, higiéniai, árazási és marketing ismeretekre – van szükségük, hiszen egy élménynap sikerének 80 százaléka a felkészülésen múlik.
A Zala Termálvölgye Egyesület elnöke egy LEADER szervezet tapasztalatait osztotta meg. Vértesaljai László kiemelte: a korábbi, kevésbé sikeres eladási kísérletekből tanulva felismerték, hogy szervezett, magas minőségű agroturisztikai hálózatot kell építeni a termelők köré. Egy közel 180 milliós pályázati keret és egy minősítő védjegy mellett egyedülálló „rent a mentor” rendszert is üzemeltetnek a fenntartás érdekében, sőt, a helyi prémium kategóriás szállodák bevonásával extra értékesítési lehetőségeket és workshop-helyszíneket is biztosítanak a gazdáknak.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
