Kecskéket és teheneket nevelnek a Tata melletti Be-Zso tanyán. Szakács Zsolt és felesége Izabella nem csupán haszonállatokként tekintenek a teheneikre és kecskéikre, különös érzelmi kötődési is fűzi őket az állatokhoz, a tejből pedig sajtok készülnek.

A méhészet szépsége abban rejlik, hogy közel hoz a természethez. Megfigyelhetjük a méhek rendkívül szervezett, lenyűgöző társadalmát, kézzelfogható, értékes termékeket ad, lelki nyugalmat nyújt és hozzájárul a környezet megóvásához – vallja Németh Norbert misefai méhész.

Chlebniczki Ágnes Békéscsabán él, három felnőtt gyermek büszke édesanyja és egy unoka boldog nagymamája. Negyven év „óvónéniskedés” után tavaly nyugdíjba vonult, és elkezdett valami teljesen más dolgon gondolkodni.

Bezeréd szívében, a zalai dombok ölelésében működik a Zöld Kapu Natúr Kert, ahol Steppán Szabolcs vegyszermentes módszerekkel termeszt mikrozöldeket és különleges zöldségeket. A gazdaság ötvözi a hagyományos tudást a modern technológiákkal, hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasághoz és a helyi közösség ellátásához.

Gondolnák, hogy van olyan őstermelő kis hazánkban, aki nem búza, kukorica, paprika vagy káposzta termesztéssel, hanem kaktuszok és pozsgás növények gondozásával foglalkozik! Az ásottthalmi Paksi Csaba által fenntartott, Várostanya Kaktusz és Pozsgás Kert jó példa erre.

A történet egy majd tízmilliárdos beruházással kezdődött, a békéscsabai piac új épületrészeket kapott. Ezt követően a Békéscsabai Turisztikai Egyesület, illetve a piac üzemeltetője elhatározták, hogy az új részen nem csak az épületet, de a piacozás hangulatát, kultúráját is megújítják.

A Kapos és Koppány menti, jobbára római katolikus asszonyok sajátos főkötője, a „pille” tavaly Tolnaikum minősítést kapott. A különleges viseletről nemrég japánban is megjelent egy tanulmány, június 22-én, Pincehelyen pedig válogatást láthat a térségi pillekészítő tanfolyam anyagából a közönség.