Fekete Zsóka mangalicatenyésztő, a farm tulajdonosa egy igazi energiabomba. Hihetetlenül hangzik, de gyerekkorában kezdte komoly méretekben az állattartást egy húsvétra kapott nyúllal, amit száz egyedre szaporított fel és a környékbeli piacokon értékesített a nagymamájával.

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi gazdaság megerősítése, az értéklánc rövidítése és a termékek hozzáadott értékének növelése. Erre a kihívásra adott innovatív és sikeres választ öt bajor tejtermelő, akik a Stiftland Ökoregió projekt keretében megalapították a Grenzlandkäserei-t, egy mobil sajtkészítő vállalkozást.

Farkas Róbert harkányi méhész egy ismeretterjesztő film hatására találta meg azt az ötletet, amelyből megszületett a Pilleméz. A hagyományos méhészeti utak szűkülése és az alacsony felvásárlási árak miatt innovatív megoldást keresett, hogy új értéket adjon a méznek. Így indult el a különleges édesség története.

Az etyeki dombok között megbújó Hegedűs Sajtműhely története 2008-ban kezdődött, amikor Hegedűs Imre, a szenvedélyes sajtmester megnyitotta családi vállalkozását. Az induláskor még csak egy álom vezette: olyan sajtokat készíteni, amelyek egyszerre őrzik a hagyományokat és felelnek meg a modern gasztronómia elvárásainak.

A magyarpolányi Falatnyi Pékség nem csupán kézműves műhely: Nardai Anita pékmester, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének Rendfője, a Magyarpolányi Német Nemzetiségi Egyesület elnöke itt őrzi a sváb hagyományokat. A Nyitott Porta Napok záró eseményén október 4-én, a látogatók nemcsak kóstolhatják a pékárukat, hanem együtt is süthetnek a pékségben.

Kerkakutason, az Őrség szomszédságában működik Őr Ildikó mézeskalács-műhelye, ahol a hagyományos receptek és a kézműves kreativitás találkozik. Az aprólékosan díszített sütemények nemcsak finom falatok, hanem a zalai kézműves kultúra élő emlékei is, amelyek élményt adnak minden látogatónak.

Márkus Dávid testvérével Budapestről az Alföldre költözött, földet béreltek, és nemes egyszerűséggel elkezdtek gazdálkodni. Lakókocsiban éltek, és nap nap után dolgoztak. A terület jelenleg 2,5 hektár, ennek nagyobb részén batátát termesztenek, de fóliasátrukban dísznövényváltozata is megtalálható.

A Sebestyén családi gazdálkodás 1995-ben indult, mikor is Sebestyén Zsolt apósa kivált a téeszből. Volt négy magyartarka tehene, Zsolték is vettek melléjük további négyet, ezzel az állatlétszámmal vágtak bele az állattartásba. Az elmúlt harminc év során sok minden történt a családi gazdaság életében

Egyre többen keresik a természetes megoldásokat, melyek segítenek az egészségmegőrzésben. Ezekre könnyen rátalálhatnak a ma már csak szuperélelmiszerként ismert ételekben, melyek tápanyagokban és vitaminokban gazdagok. Ilyen a homoktövis is, amelyből a Töviskertem biogazdaságban sokféle finomságot készít Shultz-Marinka Edit a férjével.

Puha Georgina Petrát mindenki „A cecei dinnyéslányként” ismeri. Nem csoda, hiszen fő profiljaként a nyár legkedveltebb gyümölcsét, a görögdinnyét termeszti, kínálja. Azt vallja, ha már valamibe belekezd, azt vagy csinálja jól, vagy sehogy. Ez az elv vezérli a dinnyetermesztésben is.